Jogfenntartó nyilatkozatmintát ajánl a Stabilitás
A Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, hogy jogaik megóvása érdekében használják az általa készített nyilatkozatmintákat.
A pénztárszövetség honlapján közzétett tájékoztató szerint a nyugdíj-biztosítási szervek előtt kötelezően megteendő nyilatkozat tartalmára nézve a jogszabály nem ír elő formakényszert, ezért a magán-nyugdíjpénztári tagságot választók - jogaik megóvása érdekében - alkalmazzák a "Pénztártagság fenntartására szóló nyilatkozat"-ot.
Ebben a tag - a magán-nyugdípénztári tagság fenntartásának deklarálása mellett - kijelenti: arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet a 2010. évi CLIV. tv. 36. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezéséről vagy megsemmisítéséről rendelkezne, jogfenntartással él a megsemmisített jogszabályi rendelkezés folytán elszenvedett jogsérelem és esetleges vagyoni hátrány megtérítése iránt.
A "Jogfenntartó nyilatkozat"-ot azoknak ajánlja a pénztárszövetség, "akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek, azonban, ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük, nem ezt a kényszerű döntést hozták volna".
A "Jogfenntartó nyilatkozat" szerint a pénztártag kijelenti: azért nem élt nyilatkozattételi lehetőségével a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartására, mert a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben foglalt szolgálati időszámítás miatt jelentős hátrányt szenvedett volna el, amennyiben fenntartja tagsági jogviszonyát; az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése tehát kifejezetten a jogszabályi korlátozásra figyelemmel történt. Arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással él, ez esetben magán-nyugdíjpénztári tagságát a jövőre nézve fenn kívánja tartani - tartalmazza a nyilatkozat.
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magánkasszánál maradnak, vagy átlépnek az állami rendszerbe. Aki nem nyilatkozik, annak a tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.
Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.
Aki továbbra is a magánnyugdíjpénztár tagja marad, "kiszerződik" az állami nyugdíjpillérből: a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (decembertől nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.
A több mint hárommillió tagból a csütörtök esti adatok szerint 8.353 jelezte, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben kíván maradni.
Ebben a tag - a magán-nyugdípénztári tagság fenntartásának deklarálása mellett - kijelenti: arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet a 2010. évi CLIV. tv. 36. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezéséről vagy megsemmisítéséről rendelkezne, jogfenntartással él a megsemmisített jogszabályi rendelkezés folytán elszenvedett jogsérelem és esetleges vagyoni hátrány megtérítése iránt.
A "Jogfenntartó nyilatkozat"-ot azoknak ajánlja a pénztárszövetség, "akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek, azonban, ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük, nem ezt a kényszerű döntést hozták volna".
A "Jogfenntartó nyilatkozat" szerint a pénztártag kijelenti: azért nem élt nyilatkozattételi lehetőségével a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartására, mert a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben foglalt szolgálati időszámítás miatt jelentős hátrányt szenvedett volna el, amennyiben fenntartja tagsági jogviszonyát; az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése tehát kifejezetten a jogszabályi korlátozásra figyelemmel történt. Arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással él, ez esetben magán-nyugdíjpénztári tagságát a jövőre nézve fenn kívánja tartani - tartalmazza a nyilatkozat.
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magánkasszánál maradnak, vagy átlépnek az állami rendszerbe. Aki nem nyilatkozik, annak a tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.
Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.
Aki továbbra is a magánnyugdíjpénztár tagja marad, "kiszerződik" az állami nyugdíjpillérből: a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (decembertől nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.
A több mint hárommillió tagból a csütörtök esti adatok szerint 8.353 jelezte, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben kíván maradni.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon