Jót tett az EU régi tagállamainak a munkaerőáramlás

Ellenkezőleg, e munkavállalók jelentős mértékben hozzájárultak a fenntartható gazdasági növekedéshez, anélkül, hogy kiszorították volna a helyi munkaerőt vagy lenyomták volna béreiket - olvasható a dokumentumban.

A tagállami népességi statisztikák és a munkaerő-piaci felmérések adatai azt mutatják, hogy a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai közül a régi EU-országokban élők átlagos aránya a 2003-as 0,2 százalékról 0,5 százalékra emelkedett 2007 végére. A 2004-ben csatlakozott új tagállamokból - főként Lengyelországból, Litvániából és Szlovákiából - érkező munkavállalók nagy része Írországba és az Egyesült Királyságba ment, míg a románok számára Spanyolország és Olaszország volt a legnépszerűbb célország.

Írország kivételével ugyanakkor a bővítést követően az új tagállamokból a régiekbe irányuló munkaerőáramlást messze meghaladta a nem uniós állampolgárok közelmúltbeli bevándorlási hulláma. Az uniós munkavállalók közül sokan csak ideiglenes jelleggel mennek egy másik országba, de nem szándékoznak tartósan ott maradni.

Az Európai Bizottság jelentése szerint a mostani gazdasági fejlemények miatt valószínűsíthető, hogy a munkaerő-kereslet visszaesése nyomán mérséklődik az unión belüli munkaerő-áramlás is. A gazdasági lassulás egyes országokban máris számottevően visszafogta a munkaerőfelvételt, és ezzel együtt fokozta a visszafelé áramlást.

A mostani gyakorlat szerint négy tagállam - Németország, Ausztria, Belgium és Dánia - korlátozza különböző mértékben EU új tagállamaiból érkezők munkavállalását. Jövő év április 30. után csak akkor van lehetőség a korlátozások fenntartására, ha a munkaerőpiacon komoly zavarok keletkeznek, vagy ennek veszélye fenyeget.