Július 15-én lépett hatályba az új építőipari szabályozás
Ma Magyarországon az építőiparban 270.000 fő dolgozik legálisan a hozzávetőlegesen 80-100.000 fő feketemunkás mellett. Egyes statisztikai becslések szerint ez az illegálisan foglalkoztatott építőipari munkaerő összességében évi 500 milliárd forintos adó-, és járulék nemfizetését jelenti. A kormány a helyzet orvoslására 
Az intézkedési csomag -melyet várhatóan ősszel egy átfogó szakmai minimálbér-táblázat követ majd- többhetes szakmai egyeztetés eredménye. A szabályozás első, és legfontosabb pontja a bejelentési kötelezettség, melynek értelmében a nettó 10 milliós összeghatárt meghaladó építőipari munkáknál az építés megkezdését megelőzően nyolc nappal az építtető az építésügyi hatóságoknak előre meghatározott adatok szolgáltatására lesz kötelezett. A többek között a felelős műszaki vezető megnevezésére és egyéb pluszinformációkra irányuló adatközlési kötelezettség hiányos teljesítése, vagy nemteljesítése esetén is az építési munkálatok azonnali beszüntetésére jogosult az építésügyi hatóság.
Az adatközlési kötelezettségen túl mindennemű munkaügyi szabálytalanság esetén az építésügyi hatóság 50.000 forinttól 10.000.000 forintig terjedő pénzbüntetést szabhat ki.
A szabályozások fontos újdonsága, hogy a szigorított intézkedések ezentúl értékhatártól függetlenül valamennyi közbeszerzési eljárással indított építkezésre is vonatkoznak. Ezek után tehát a közművek, az utak és a hidak építkezésére is kiterjesztik az új munkaügyi és adatszolgáltatási jogszabályokat, legyen az vállalkozó, vagy maga az állam.
Igen fontos változtatás az is, hogy a munkaátadást követő 30 napon belül ellenérték-fizetésre lesz kötelezve a megrendelő. Ezzel elsősorban az állami megrendelések időbeni kifizetését szeretnék biztosítani.
Az építési napló vezetésén történt jogszabályi változtatás szerint ezentúl az éppen aznapi kivitelezési munkálatokban részt vett esedékes alvállalkozó nevét is be kell jegyezni, de a korábbi indítvánnyal ellentétben a naplóhoz nem kell csatolni a számlamásolatokat.
Az Országos Lakás-, Építésügyi Hivatal elnökhelyettese, Fegyverneki Sándor a szabályozás kapcsán úgy nyilatkozott, hogy "ki kell emelni az építőipart a szürkezónából, meg kell szüntetni a szabálytalanságokat, legyen szó akár a foglalkoztatás formájáról, akár munkabiztonsági kérdésekről" - írja a Világgazdaság.
Az intézkedési csomag -melyet várhatóan ősszel egy átfogó szakmai minimálbér-táblázat követ majd- többhetes szakmai egyeztetés eredménye. A szabályozás első, és legfontosabb pontja a bejelentési kötelezettség, melynek értelmében a nettó 10 milliós összeghatárt meghaladó építőipari munkáknál az építés megkezdését megelőzően nyolc nappal az építtető az építésügyi hatóságoknak előre meghatározott adatok szolgáltatására lesz kötelezett. A többek között a felelős műszaki vezető megnevezésére és egyéb pluszinformációkra irányuló adatközlési kötelezettség hiányos teljesítése, vagy nemteljesítése esetén is az építési munkálatok azonnali beszüntetésére jogosult az építésügyi hatóság.
Az adatközlési kötelezettségen túl mindennemű munkaügyi szabálytalanság esetén az építésügyi hatóság 50.000 forinttól 10.000.000 forintig terjedő pénzbüntetést szabhat ki.
A szabályozások fontos újdonsága, hogy a szigorított intézkedések ezentúl értékhatártól függetlenül valamennyi közbeszerzési eljárással indított építkezésre is vonatkoznak. Ezek után tehát a közművek, az utak és a hidak építkezésére is kiterjesztik az új munkaügyi és adatszolgáltatási jogszabályokat, legyen az vállalkozó, vagy maga az állam.
Igen fontos változtatás az is, hogy a munkaátadást követő 30 napon belül ellenérték-fizetésre lesz kötelezve a megrendelő. Ezzel elsősorban az állami megrendelések időbeni kifizetését szeretnék biztosítani.
Az építési napló vezetésén történt jogszabályi változtatás szerint ezentúl az éppen aznapi kivitelezési munkálatokban részt vett esedékes alvállalkozó nevét is be kell jegyezni, de a korábbi indítvánnyal ellentétben a naplóhoz nem kell csatolni a számlamásolatokat.
Az Országos Lakás-, Építésügyi Hivatal elnökhelyettese, Fegyverneki Sándor a szabályozás kapcsán úgy nyilatkozott, hogy "ki kell emelni az építőipart a szürkezónából, meg kell szüntetni a szabálytalanságokat, legyen szó akár a foglalkoztatás formájáról, akár munkabiztonsági kérdésekről" - írja a Világgazdaság.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?