A szakértők szerint lakhatási krízis van hazánkban: a fizetésünk majdnem fele lakhatásra megy

Az Economx számolt be az ÉVOSZ konferenciájáról, melyen a hazai építésügyért felelős politikusok és az Európai Építőipari Szövetség lakásügyi munkacsoportjának elnöke eltérően ítélte meg a magyarországi lakhatási krízis helyzetét.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint Európában lakhatási krízis van, és a lakosság nagy része – főként az 50 év felettiek – nem költenek jelentős összeget lakhatásra.

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt 16 év lakáspolitikája nem volt homogén. Szerinte nincs lakhatási válság Magyarországon: jelenleg a hazai lakosság 91 százaléka saját lakásban él. Egy átlagos lakás megszerzéséhez 9,1 évet kell dolgozni, ezzel hazánk Varsó és Prága szintjén áll. Albérletre egy átlagos budapesti fizetésből a jövedelem 44 százaléka megy el. A magyar háztartások ingatlanvagyona jelentősen nőtt, körülbelül 180 ezer milliárd forintot tesz ki, ami háztartásonként mintegy 60 millió forintos ingatlanvagyont jelent – mondta el Csepeti Ádám. Az államtitkár szerint az Otthon Start Hitelprogram az elmúlt évek egyik legjelentősebb programja. Példaként felhozta, hogy bruttó 450 ezer forintos fizetéssel egy 30 millió forintos hitel törlesztése kigazdálkodható. Mint elmondta, eddig 36 ezer igénylést nyújtottak be, és 30 ezer esetben folyósították a kölcsönt. A vásárlók 80 százaléka 40 év alatti, a vevők 44 százaléka első lakását vásárolja.

Erre reagált Joël Schons, a FIEC (Európai Építőipari Szövetség) lakásügyi munkacsoportjának elnöke, aki szerint nem igaz, hogy Magyarországon nincs lakhatási válság. Mint elmondta, a legnagyobb gond, hogy a magyarok a fizetésük több mint 40 százalékát lakhatásra költik – szerinte ez már krízist jelent. Joël Schons szerint nem feltétlenül pozitívum, hogy a magyarok 91 százaléka saját tulajdonú lakásban él, mert ez azt jelenti, hogy a lakosság kevésbé mobil.

Koji László a záróbeszédében arról beszélt, hogy az elindított lakhatási programok akár sikereket is hozhatnak. Szerinte érdemes követni a lengyel példát. Hozzátette: fontos, hogy ezek a programok a jövőben is fennmaradjanak, és a választások után is prioritás legyen Magyarországon a lakhatás és a lakásügy.