Káosz a pályáztatásban

Döcögősen, lassan, nehézkesen megy az idén először elindított kombinált mikrohitel-pályázat az EU Pályázati Iroda szakértője, Fejes Katalin szerint. Ennek oka az lehet, hogy a közreműködő szervezetek egy része még csak most tanulja az ügymenetet.

Az új pályázathoz új embereket vettek fel, akiknél valószínűleg hiányzik a hasonló területen szerzett gyakorlat. A pályázatíró legalábbis sokszor tapasztalta, hogy nem felkészültek a munkatársak.

Az Új Széchenyi Terv keretében lehet megpályázni. Csak együtt lehet igényelni vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatást, ezért hívják kombináltnak. Kizárólag mikrovállalkozások, tehát maximum 9 főt foglalkoztató cégek igényelhetik, ezért mikrohitel. Új gép, eszköz beszerzésére, ingatlan vásárlásra, felújításra, infrastruktúra fejlesztésére vagy informatikai fejlesztésre, szoftver-, hardverbeszerzésre lehet igényelni. Legalább 10 százalék önerő kell hozzá. A vissza nem térítendő támogatás összege legalább 1 millió Ft és legfeljebb 4 millió Ft lehet, amelyhez legalább 1 millió Ft és legfeljebb 50 millió Ft összegű támogatott hitel (visszatérítendő támogatás) kapcsolódik.

Egyszer így, másszor úgy

A másik gond, hogy nem következetes az ügyintézés (amiben valószínűleg szerepe van a felkészületlenségnek is). Ugyanaz a kolléga egyszer befogadta például egy negatív mérleg szerinti eredményű cég pályázatát (azóta nyertek is, elkezdték a projektet), a következő alkalommal azonban pont emiatt utasított el egy másik céget a pályázat leadásakor (azaz be sem fogadta a pályázatát).

Nem egységes például, milyen dokumentumokat kell benyújtani a szerződéskötéshez. Megtörtént, hogy nem kértek hiánypótlást, ehelyett elutasították a pályázót. Nonszensz volt, hogy a dokumentumot bekérő levélen nem volt határidő megjelölve, aztán pedig azzal dobták vissza a projekttervet, hogy a határidő lejárta után küldte a pályázó a bekért papírokat (de ebben a levélben sem jelölték meg, hogy végül is mi lett volna a céldátum) -– sorolta Fejes Katalin.

Nemkívánatos a pályázatíró

De nemcsak ezzel nehezítik a pályázatírók dolgát, hanem azzal is, hogy kifejezetten elutasítóak velük szemben, amit korábban nem tapasztaltak. "Az állásommal játszom, ha magával beszélek" -– mondta például az egyik közreműködő szervezet ügyintézője telefonon Fejes Katalinnak.

Másik alkalommal pedig azt közölték vele, hogy a pályázatíró cég nem viheti be a pályázatot, csak a pályázó. Nem igazán érti, mi ennek az oka. Pedig a pályázatírók úgy látják, rengeteg munkát tudnak megspórolni a közreműködő szervezeteknek is, nem kizárólag az ügyfeleknek.

Furcsa az is, hogy míg a közreműködő szervezetek egy része csak akkor kér eljárási díjat, amikor a pályázatot pozitívan elbírálták, addig mások már a konzultációkor vagy a benyújtáskor befizettetik az ügyfelekkel ezt az összeget. Ez pedig felveti a gyanút, hogy náluk talán nem is a pályázatok végigvitele a legfontosabb cél...

Túlzó fedezetigény?

A MAPI pályázatíró cég vezérigazgatója, Esőssy Zsombor blogjában egy másik visszás jelenségre hívta fel a figyelmet. A konkrét esetben a pályázó mindenben megfelelt a kiírásnak, és készpénzfedezete volt a megvásárolni kívánt ingatlan teljes árára. Az NFÜ szűrőjén sikeresen átjutott a cég, a projektbeadás második szakaszában -– a hitelügyintézésnél -– azonban váratlanul mégis dugába dőlt a beruházás.

A kombinált mikrohitelt biztosító pénzintézet ugyanis olyan feltételeket szabott (8 milliós hitelhez 24,5 milliós ingatlanfedezet, plusz készfizető kezesség, ezen felül opciós vételi jog a cégre), amelyeket nem tudott (ép ésszel nem is akarhatott) teljesíteni a cégvezetés.

Hitelbírálati szempontok alapján 148 mikrohitel-pályázatot utasítottak el -– írta megkeresésünkre az NFÜ. Azt is hozzátették azonban, hogy az adatok szerint az elutasított tervek 70 százalékát átdolgozás után újra benyújtották a cégek.

Fejes Katalin nem tapasztalta, hogy a finanszírozók túlbiztosítást kérnének. Jellemzően kétszeres biztosítékkal találkozott (ingatlanvásárlásnál például van, hogy elég maga a megvásárolandó ingatlan fedezetnek). Az ingatlanfedezettel kapcsolatban azt is elmondta, bár arra számított, hogy ez a feltétel el fogja venni a pályázók kedvét, nem így történt. A többségnek nem okoz gondot, hogy tehermentes ingatlanfedezetet nyújtson.

Pedig népszerű

A kombinált mikrohitelre egyébként várakozásokat felülmúló az érdeklődés. Fejes Katalin szerint nemigen lesz olyan pályázó, akinek bedőlne a projektje. Jól megvalósítható ötletekkel jön sok régi és új pályázó is. Utóbbinak talán az is az oka, hogy nincsenek kritériumok a pályázók múltjával kapcsolatban (pl. árbevétel, alkalmazottak száma), így számos olyan pályázó is lehetőséghez jut, akik az előző években kiszorultak. Sőt, még olyan nem működő cég is nyert, melyet a tulajdonosai éppen a pályázat útján akartak talpra állítani (de persze nem ez a jellemző, és alapvetően nem erre való a kombinált mikrohitel).

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerint viszont vegyes a kép az érdeklődők és a befogadott ügyletek száma alapján. Egyes vállalkozók felkészülten, összerakott projekttervvel érkeznek a kiválasztott közvetítőhöz. De vannak olyanok is, akik csak érdeklődnek, és nincs konkrét ötletük.

Az NFÜ 2011. július végi adatai alapján összesen közel 1100 kombinált mikrohitel-pályázat érkezett be. A pályázatok 70 százalékát pozitívan bírálták el, összesen 2,7 milliárd forint értékben. 37 százalékánál már megítélték a vissza nem térítendő támogatást is (1,3 milliárd forint).

Érdekes, hogy miközben a pályázatíró úgy látja, jók a pályázatok, a közreműködő szervezetektől mégis azt az információt kapta, hogy sok az elutasított, hibás pályázat. Fejes Katalin azonban úgy véli, ez nem feltétlenül a pályázó és a pályázatíró hibája, sokkal inkább a már említett nem megfelelő ügykezelésé.

S hogy meddig lehet még kombinált mikrohitelre pályázni? Korábban úgy gondolták, nyárra kimerülhet a forrás, de ma úgy látják, hogy szeptemberig, októberig lehet még pályázni, s arra számítanak, hogy a siker miatt jövőre is lesz hasonló kiírás. Remélik, akkorra gördülékenyebbé válik az ügyintézés is.