Katasztrofális helyzetben a hazai cégek

Mint ismeretes, a magyar vállalatok 97 százaléka a kis- és középvállalkozói szektorba tartozik. Ezek a kkv-k adják a munkahelyek nagyobb részét. Ennek ellenére a mikrovállalatok 74 százaléka érintett a csődeljárásokban. Nagyon sok a 90 napon túli fizetési teljesítés, az egy évnél régebbi követeléseknek pedig mindössze 18 százaléka hajtható be.

Szakértők becslése szerint 3-4 ezermilliárd forintra rúg Magyarországon a körbetartozás. Ebből az összegből csupán 100 milliárd forintot adnak ki professzionális kintlevőség-kezelő cégeknek behajtásra. A kkv-k száma, nemzetgazdasági jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekedett. Ez a szektor foglalkoztatja a munkaerő 60 százalékát, miközben a GDP mintegy felét állítja elő.

Az exportárbevételből való részesedésük alacsony, és a vállalati méret növekvő függvénye. Éppen ezen okok miatt árfolyamkitettségük valószínűleg sokkal kevésbé ered az export-, mint az egyéb csatornákon való kitettségükből, vagyis az adósságuk, kiadásaik denominációjából, illetve a keresleti hatásokból.

Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúraindexe 2006 során erős ingadozást mutatott. 2006. első negyedévében nőtt a derűlátás a kkv-szektorban, azonban a nyáron bejelentett megszorító intézkedéseket követően erősen meggyengült, 2006. novemberében három százalékkal magasabb volt az elmúlt fél év átlagánál.

A járulékok emelése is óriási érvágás a vállalatoknak. Az elvárt 2 százalékos nyereségadó - mely a tervek szerint veszteséges működés esetén is fizetendő - katasztrófa a kiscégek számára, közölte Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Fővárosi Szervezetének elnöke. A járulékok meghatározása a minimálbérhez viszonyítva történik, az pedig, hogy melyik munkáltató milyen módon jelenti be alkalmazottját, csupán rajta múlik - írja a FigyelőNet.

Korábban:

Kiskapuk nyílnak az evázóknak

A kkv-k közel fele bebukhat