Kevés cég törődik dolgozói egészségével

A felmérésből az is kiderült, hogy csak minden 20. cég tartja igazán fontosnak a munkavállalók szakmai képzését és fejlesztését: ezek a vállalatok dolgozónként legalább 100 ezer forintot fordítottak különböző tréningekre. Összességében mégsem érzik fontosnak a cégek a munkatársakkal kapcsolatos egészségügyi, továbbképzési és tréningekre fordított kiadásokat. Így 10 vállalatból 6 költött például erre a célra fejenként legfeljebb 10 ezer forintot, vagy még ennél is kevesebbet, rosszabb esetben teljesen el is tekintettek ettől. A cégek közel egyharmada már valamivel bőkezűbb volt e kérdésben: ezek a vállalatok már munkavállalóként 10-50 ezer forintot fordítottak szakmai tréningekre.

Alig áldoznak egészségmegőrzésre

Az egészségmegőrzés területén is van még hová fejlődni: bár minden hatodik vállalat áldoz éves szinten 100 ezer forintot, vagy még többet is fejenként a munkatársakra, közel felük (47 százalékuk) ugyancsak a 0-10 ezer forintos sávban "tudta le" ezeket az egyébként fontos kiadásokat. Jó hír ugyanakkor, hogy a megkérdezett vállalatok közel 40 százaléka azért évente 10-50 ezer forintot fordít a munkavállalókkal kapcsolatos egészségügyi kiadásokra fejenként. Az egészségügy mellett a munkavállalókra fordított wellness és jóléti kiadások tekintetében már korántsem ennyire rózsás az összkép: a cégek 84 százaléka legfeljebb évente 10 ezer forintot, vagy még ennyit sem hajlandó áldozni a témára és csupán minden 20. cég tartja fontosnak, hogy munkavállalónként akár 100 ezer forintot is költsenek a munkavállalók közérzetét és a cég presztízsét is javító lépésekre. Igaz, a különböző egészségügyi szűrővizsgálatokra azért a cégek 80 százaléka áldoz.

20 százalék foglalkozik a stresszkezeléssel

A felmérés a munkavállalókat érő, napi stresszfaktorra is kitért: így a cégek 70 százaléka legalább közepesen stresszesnek ítélte a vállalatnál töltött mindennapokat. Célzott stresszkezelési stratégiájuk ugyanakkor alig több mint 20 százalékuknak (22,5) van. Emellett mindössze egynegyedük rendelkezik konkrét munkahelyi, egészségügyi tervvel is. Igaz, az utóbbi csoportba tartozó cégek felénél kiemelt szerepe van a stressz csökkentésének, míg az ezt nélkülözők alig 10 százaléka számára fontos a téma.

A kifejezetten stresszcsökkentő céllal szervezett tréningek azonban viszonylag ritkák a vállalatoknál: így legfeljebb a cégek ötödénél kerül terítékre a kérdés. A megkérdezettek fele ezek helyett inkább céges sport, - és egészségnapokat szervez a munkavállalók feszültségének levezetésére és erőnlétük karbantartására. A cégek jelentős része véli úgy, hogy a munkavállalóknak adott cafeteriával is hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez - 10-ből 6-an legalábbis így érzik. A vállalatok többsége egyébként nem tartja járható útnak, hogy szakember segítségét is igényelje a célzott munkahelyi stresszkezeléshez: mindössze a megkérdezettek harmada vett igénybe szakértői segítséget.

A stressz tünetei

Fáradtság
Nehézkes koncentráció
Fejfájás
Csüggedés
Apátia
Harag
Düh
Idegesség
Feszült tónusú izomzat
Bőrirritációk
Gyomorproblémák
Szexuális érdeklődés csökkenése