Kevés multi foglalkoztat fogyatékkal élőket

Dr. Sóos Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal képviseletét ellátó főigazgató-helyettes a műsorban kifejtette, hogy "a legnagyobb hiba, ha a fogyatékkal élőket fogyatékosoknak hisszük, hisz hiányosságaik csak bizonyos szakmáknál számítanak hátránynak." Gyülingné még hozzátette, hogy a sérült álláskeresők esetében nem arra kell koncentrálni, hogy milyen munkát nem tud elvégezni az illető, hanem arra, hogy olyan szakma felé irányítsák, amihez affinitása, tehetsége van. A két szakember szerint a legfontosabb az előítéletek leküzdése, valamint az, hogy a fizikailag, illetve szellemileg hátrányos helyzetűeket is teljes munkaerőnek tekintsék a vállalatok - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A foglalkoztatásért felelős államszervek tisztában vannak azzal, hogy a "fizikai és kommunikációs akadálymentesítésnek", vagyis a speciális eszközöknek (mint a látássérültek esetében a Braille-klaviatúrának vagy egy gerincfájdalmakkal élőnek az ennek megfelelően kialakított széknek) ára van, ezért azok a vállalatok, akik fogyatékkal élőket, illetve megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak, támogatásra jogosultak, sőt számtalan kiemelt pályázaton is részt vehetnek.

A Székesfehérvári Regionális Képző Központ felmérése szerint 100 fogyatékkal élőből 35-nek sikerül hosszútávon elhelyezkednie, melyben kizárólag egyéni vállalkozók és kisvállalatok közreműködnek mint munkáltatók. Gyülingné elmondta, hogy "felméréseink eredményei elkeserítettek, hisz a foglalkoztatók között nem akadt sem multinacionális, sem középvállalat. Elvárható lenne az, hogy ezek a gazdálkodó szervezetek is kivegyék a részüket a fogyatékkal élők foglalkoztatásából, hisz ők azok, akik a szükséges technikai feltételeket könnyedén biztosítani tudnák." A két szakértő egyetértett abban, hogy ezek a cégek távmunkában is képesek lennének foglalkoztatni a problémával élőket, hisz a felmérésben részt vettek közel háromnegyede rendelkezett legalább alapfokú számítógépes ismeretekkel.