Kevesebb pénz jut családi támogatásokra, nyugdíjakra és munkanélküli segélyre is

A Magyar Államkincstár táblázataiból 2004-től egészen a 2016-ig áttekinthető, hogy az állami kiadások miként alakultak. A Napi Gazdaság a jövő évi költségvetési terveket összevetette a 2010 és 2004-es tényekkel.

A hivatalos adatok szerint a mindenkori GDP-ben mérve gyakorlatilag megduplázódtak parlament és a kormány működésnek kiadásai. Szintén emelkedtek az állami működéshez szorosan kapcsolódó költségvetési és pénzügyi tevékenységek - erre a célra a jövőre a GDP 1,3 százaléka jut már a 2004-es 0,7 százalékkal szemben.

A védelmi kiadások 1,3 százalékról 0,7 százalékra csökkentek az elmúlt években, s a honvédség sok esetben a működőképessége határára került.

A rendőrségi kiadások pedig stagnálnak: 2004-ben a GDP 2 százaléka, 2016-ban pedig 1,9 százalék jut erre a célra. Pedig a jövő évi kiadásokba már beleszámít a rendőri fizetések emelése is.

Visszaestek a nyugdíjkiadások is

Az elmúlt 12 esztendőben a jóléti, oktatási kiadások látványosan csökkentek. Az oktatási kiadások a kormány számai szerint 2004 és 2010 között csökkentek a GDP 4,7 százalékáról 4,3 százalékra, ám az utóbbi években újra emelkedtek. A felsőoktatási kiadásai csökkentek, a középfokú oktatás stagnált, míg az alapfokú oktatásra szánt kiadások látványosan visszaestek - írja a lap.

Az egészségügyi ellátásoknál a kiadások 2010-ben voltak a legmagasabbak, amik az akkori 7,5 százalékról az elmúlt hat évben 6,8 százalékra csökkentek - vagyis évi 330 milliárd forinttal költ az állam egészségügyre kevesebbet, mint a kormányváltás évében.

A társadalombiztosítás kiadásai a GDP 17,2 százalékáról 14 százalékára csökkentek a 12 év alatt, de még látványosabb, ha 2010-es 19,3 százalékot és 2016-os 14 százalékot vetjük össze.

A Napi Gazdaság összeállításából kiderül, kevesebb pénz jut a családi támogatásokra, a nyugdíjakra és a munkanélküli segélyre is. A nyugdíjrendszert szigorította a Bajnai-kormány és az Orbán-kormány is . Elég a rokkantnyugdíjak szigorítására, a rendvédelmi dolgozók kedvezményeinek eltörlésére gondolni.

Eközben fokozatosan nőttek a közlekedési, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi kiadások.

Egyértelmű siker viszont az államadósság kezelése. Míg 2004-ben még a GDP 4,4 százaléka ment el évente a kamatokra, jövőre már csak a GDP 3,1 százalékát viszik el a kamatok.

Napi Gazdaság