Ki fizeti a migráns munkavállaló nyugdíját?

"Hagyják abba a bujkálást és az egymásra mutogatást" - fogalmazták meg felszólításukat magyar újságíróknak nyilatkozva.
Gál Kinga elmondta, hogy immár több ezerre tehető - és egyre növekszik - azon nyugdíjasoknak a száma, akik Romániából települtek át Magyarországra, Magyarországon mentek nyugdíjba, de a Romániában ledolgozott éveik után máig nem kapják meg a nyugdíjukat. Sokuknak azt javasolta a magyar nyugdíjfolyósító hatóság, hogy Romániában szerzett nyugdíjjogosultságuk ügyében saját maguk járjanak el a román hatóságoknál.

A fideszes EP-képviselők Vladimir Spidlához, a szociális ügyekben illetékes EU-biztoshoz fordultak, akinek a válaszából kiolvasható: a magyar nyugdíjhatóságnak, mint az érintett személyek lakóhelye szerinti állam intézményének a kötelezettségei korántsem merülnek ki annyiban, hogy felveszi a kapcsolatot a másik érintett tagállam nyugdíjhatóságával és információkat kér tőle.

"Ha ésszerű időn belül nem találnak megoldást, az érintett hatóságok a migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottsághoz (CASSTM) fordulhatnak, hogy avatkozzon be" - írta Spidla biztos a magyar képviselők által az újságíróknak kiosztott válaszlevelében.

A CASSTM beavatkozása konkrétan azt jelenti - fejtette ki Gál és Őry -, hogy e testületnek joga van olyan határozatot hozni, amely az összes tagállamra nézve kötelező.
A CASSTM 192. számú határozata értelmében például az ellátások megítélésének felgyorsítása céljából az érintett intézménynek - az igénylő vagy a másik intézmény kérésére - legkésőbb egy évvel az előtt, hogy az igénylő eléri a nyugdíjkorhatárt, össze kell állítania az illető személy biztosítási előzményét.

Gál Kinga és Őry Csaba hangsúlyozta: az Európai Bizottság jogértelmezése szerint nem fordulhat elő olyan eset, amikor a nyugellátásra jogosult, ám több tagállamban biztosítási jogviszonnyal rendelkező személy ideiglenes nyugdíjellátásának folyósítását egyetlen tagállam nyugdíjfolyósító intézménye sem kezdi meg.