Ki lesz az adatvédelmi hatóság elnöke?

A parlament idén júliusban döntött az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő hatóság felállításáról, amely akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábban azt közölte, kiszámítható jogvédelmet, valamint követhető szabályokat és hatékony működést vár a változtatásoktól; az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetését pedig egyebek mellett azzal indokolta, hogy a hatóság az ombudsmannál hatásosabban léphet fel a jogsértések kivizsgálásában és szankcionálásában.

A hatóság létrehozásáról szóló jogszabály új fórumot hoz létre az adatkezelőkkel történő kapcsolattartásra, az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök konferenciáját az adatvédelmi hatóság elnöke vezetheti. Az új hatóság feladatkörében nem utasítható, azokat kizárólag az Országgyűlés jelölheti ki számára, míg vizsgálatait bejelentés alapján, de hivatalból is lefolytathat. A hatóság emellett - díj ellenében - adatkezelési műveleteket is felülvizsgálhat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezheti ki kilenc évre, olyan jogi végzettségű személyek közül, akik az adatvédelmet vagy az információszabadságot érintő eljárások ellenőrzésében legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, vagy e területek valamelyikén tudományos fokozatot szereztek.

A törvény alapján a hatóság egyszerre járhat el a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok megismerésével összefüggő ügyekben. A jogszabály az információs jogokhoz sorolja például a közfeladatot ellátó szervek azon kötelezettségét, amely a közélet működésének átláthatósága szempontjából alapvető jelentőségű adatok elektronikus úton történő közzétételét várja el.

Az Országgyűlés szintén még a nyáron alakította ki a jövőre létrejövő, egységes ombudsmani rendszert, amivel a biztosok személye ugyan nem változik, a jelenleg Jóri András által vezetett adatvédelmi ombudsman intézménye azonban megszűnik.

A változtatások részeként a korábbi négy ombudsmant az alapvető jogok biztosa váltja, aki a hatóságok és a közszolgáltatást végző szervek mellett kivételesen cégeknél, bankoknál, vagy társadalmi szervezeteknél is folytathat eljárást. Az alapvető jogok biztosa az országgyűlési biztos, a kisebbségi biztos és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja lesz, munkáját pedig két helyettes segíti.