Kik járnak rosszul a családi pótlék megadóztatásával?

A családi pótlék bruttósítása és megadóztatása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a juttatás adóterhet nem viselő járandósággá válik, amit adóbevalláskor hozzá kell számolni az összes jövedelemhez, de a rá eső adót nem kell megfizetni. A családi pótlék így önmagában adómentes maradna, de más jövedelemmel együtt szerepelnie kellene a személyi jövedelemadó-bevallásban. Ha tehát valaki úgy kap családi pótlékot, hogy mellette más jövedelme is van, akkor ezt a járandóságot hozzászámolják a jövedelméhez és emiatt - bár a családi pótlék összegére jutó adót levonják adókötelezettségéből - magasabb adókulcs alá eshet bevételének egy része. A szociális minisztérium tájékoztatása szerint a kormány a február 16-i ülésen terjeszti be a pontos tervet, a tárcánál nem ismerik a részleteket - áll a Népszavában.

Ferge Zsuzsa szerint "nem lesz különösebben jó, de nem lesz rossz sem". Úgy tűnik, a sokgyerekesek egy kicsivel jobban járnak, a kevés gyerekesek pedig valamivel rosszabbul, az alacsony jövedelmű családokra gyakorolt hatást viszont még nem látja világosan. Kifejtette, ellenezte azt a korábbi tervet, hogy a gazdag családok ne kapjanak családi pótlékot, a jelenlegi javaslat ellen nem fog tiltakozni.

Egyértelműen az átlagos és magas keresetűek járnak rosszabbul a tervezett változtatással - ez az Adótanácsadók Országos Szövetsége elnökének véleménye. Zara László a Népszavának kifejtette, ha maradnak az adókulcsok, akkor lesznek olyanok, akiknek a családi pótlék miatt a 18 százalékosból a 36 százalékos adókulcsba tolódik át a támogatással összevont jövedelmük. Bár a jövedelen után, de a pótlék miatt fizetnek majd magasabb adót. Azoknak, akiknek nincs jövedelme, így nem adóznak, a pozíciója változatlan marad. A tervezett változtatás tehát azokat érinti rosszabbul, akiknek szociálpolitikai megközelítésből egyáltalán nem, vagy kevésbé indokolt a támogatása - mondta el a szakértő.

Népszava