Kiskapuzásra kényszerítik a kismamákat?

Öt területen javasolt jelentős átalakításokat hétfői parlamenti beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, többek között a szociális rendszerhez is keményen hozzányúlnának. A javaslat lényege, hogy az adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lenne a családi pótlék, illetve a mindenkinek egyformán járó támogatások is: az anyasági, illetve a gyermeknevelési támogatás.

A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, vagyis ha a gyerek nem jár iskolába, akkor a támogatás sem jár. A változtatások szerint a felemelt összegeket 19 százalékos adóval sújtják, és kormányzati számítások szerint az alacsony jövedelműeknél ez nem jelent változást, de az átlagbér felett keresőknél már nettó kiesést eredményezhet.

A kismamák szketpikusak

Megváltozna a gyed is. Az továbbra is legfeljebb két évig lenne adható, de hat hónap helyett egy év munkaviszony lesz a feltétele a folyósításának. A gyedet tehát annyi időn át folyósítanák, mint amilyen hosszú volt a szülési szabadság előtti munkaviszony.

Így aki csak egy évig dolgozott a gyerekvállalás előtt, egy éven át kapná csupán a gyedet is. 2010. január elsejére létrehoznak egy olyan központi rendszert az államkincstárban, amely valamennyi állampolgárról számon tartja: mennyi támogatást kapott szociális célból és milyen okból. 2011-től már az önkormányzatok által adott támogatásokat is rögzítené a rendszer.

Kata 31 éves, háromgyermekes anya. Kislánya születése előtt hat évig dolgozott egy bankban, magas fizetésért. "Bruttó 370 ezer forint volt a keresetem. A lányom születése óta nem dolgozom, ugyanis 2007 végén ikreket szültem. A lányom hiába nem töltötte még be a három évet, utána már nem kapok semmilyen juttatást, egyedül a családi pótlékot. A fiúk után összesen 80 ezer forint jár, de ebből - és a három gyerek után járó 46 ezer forintos családi pótlékból - kéne eltartanom őket. Ikrekkel annyi kedvezmény jár, hogy a huszonezer forintos gyest iskolás korukig vehetjük igénybe. Mi viszont szeretnénk még gyereket, ám ez azzal járna, hogy ezt a kedvezményt is elbukjuk" - mondja.

Kata egyébként egyetért azzal, hogy ezeket a juttatásokat munkaidőhöz kössék, de szerinte megengedhetetlen volna, ha két gyerek között is vissza kéne menni dolgozni. "Ahol mi lakunk, nincsenek normális bölcsődék. Ahhoz, hogy a rendszer valamennyire is működőképes legyen, előbb építeni kéne óvodákat, bölcsődéket. Hova vigyem a gyerekeket, ha vissza kell mennem dolgozni? Egy babysitter vagy magánintézmény már többe kerül, mint a gyesem összesen."

Kiskapuzó kismamák

A 35 éves Orsolya is tipikus példája a rendszernek. Két gyereke van, a nagyobbik lassan három, a kisebbik egy hónap múlva féléves. Azaz, éppen most váltanak majd terhességi-gyermekgondozási díjról gyermekgondozási díjra. Gyógypedagógusként nettó 120 ezer forintot keresett.

Ahhoz, hogy második gyereke után is elfogadható gyedet kapjon, ahogyan ő mondja "kiskapuzni" kellett. "Amikor a nagyobbik gyerekem betöltötte a második életévét, papíron visszamentem dolgozni, de rögtön táppénzre is mentem. Ez azt jelenti most, hogy a kicsi után a táppénzből számolják ki a gyedemet, ami jó esetben 75 ezer forint lesz" - számolgat Orsolya.

Az anyuka azt mondja, nem teljesen egyértelműek a kormány szándékai. "Nekem rögtön az egyetemisták jutottak eszembe. Mi lesz akkor, ha valaki még az idő alatt esik teherbe, de meg szeretné tartani a babát? Ő nem kaphat majd gyedet, mert nem dolgozott? Ha ez valóban így lesz, azzal szerintem nagyon megcsappan majd a gyermekvállalási kedv, sőt akár az abortuszok száma is megnőhet" - véli.

Tisztázatlan viszonyok

"Amíg nincsen előterjesztés, addig csak találgatni tudunk" - így reagált lapunknak Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese a tervezett változásokra. Szerinte kulcsfontosságú lenne meghatározni, mit jelent pontosan a "szülés előtti időszak."

"A gyermekgondozási díjon lévő időszak is ide számít? Mi van, ha valaki a kétéves gyermeke mellett szülné a következőt? Ebben az esetben vissza kell mennie újabb két évre a munkaerőpiacra?" - teszi fel a kérdéseket az elnökhelyettes, és rögtön hozzáteszi: "Őszintén reméljük, hogy nem erről van szó."

Morvayné szerint ez esetben ugyanis aránytalan korkülönbség lenne a gyerekek között, amivel csak azt érnék el, hogy a gyerekek nemcsak hogy nem tudnak együtt játszani, de kitolódna a felnevelésük időszaka is, ami szintén számos problémával járna.

Későbbre tolódhat a gyermekvállalás

"Azt szeretnénk, ha a kisgyermek gondozási időszaka is munkaviszonynak számítana. Ezen felül a kormánynak figyelembe kell vennie egy sok évvel ezelőtti alkotmánybírósági döntést, ami szerint minden módosításnál elegendő felkészülési időt kell hagyni. Súlyos következményekkel járna például, ha a már várandós, vagy otthon lévő, de második vagy további gyermeket tervező családokra hirtelen szakadnának rá a változások" - véli.

Morvayné szerint az is kérdés, hogy mi lesz az egyetemistákkal. "Most ők is kaphatnak gyedet, de mi lesz később? Nagyon nem lenne szerencsés, ha az volna a cél, hogy a harmincas évekre tolódjon ki a gyermekvállalás." A Nagycsaládosok Országos Egyesülete egyébként most is párbeszédet kezdeményez a kormánnyal, ahogyan az elnökhelyettes fogalmaz, azért, "mert tapasztalataink szerint mindig abban a stádiumban érdemes szólni, amikor még van idő a hibák kijavítására."