Kompetencia: döntő a családi háttér

A lap ismerteti a tavalyi eredményeket: matematikából a diákok átlagteljesítménye 2006-tól kezdve az összes évfolyamon 500 pont alatt maradt. A szövegértési teszteknél a pontszámok valamivel 500 fölöttiek. A legnagyobb fejlődést a hatodikosok mutatják: 2008-ban például már 519 pont volt az átlageredményük, igaz, ez 2009-re egy kissé leromlott: 513 pont lett. A 2003 óta a 6., a 8., és a 10. osztályokban évről évre megszervezett kompetenciamérésekben a teljesítményt az első mérési évben született átlageredményhez viszonyítják, amelynek értéke az 500 pont.

Ezek mindkét képességet tekintve minimális ingadozások, amelyek alapján nem beszélhetünk világosan kirajzolódó trendekről - mondja Pongrácz László, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője a lapnak. Szerinte az adatok a mérés megfelelő voltát igazolják, hiszen ennyi idő alatt nem is történhetnek valódi változások.

A fősoztályvezetője szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy az elmúlt évek oktatáspolitikai törekvései, a kompetenciaközpontú oktatás eredményei miért nem mutatkoznak meg a mérési eredményekben. A szakember a lapnak kifejtette: a magyar oktatásba a kilencvenes évek végén került csak be kompetenciafejlesztés fogalma, és a 2000. évi nemzetközi PISA-vizsgálatok után következtek a szakmai viták, majd a kompetencia-központú oktatást segítő pedagógiai eszközrendszerek kidolgozása és kipróbálása. A folyamatok az utóbbi egy-két évben zárultak le: nem várható még tehát, hogy generációk egészének kompetenciaszintjében mérhető változások legyenek - mondta Pongrácz László. Kiemelte: az első eredmények megmutatkozásához akár évtizedek is szükségesek lehetnek.

A kompetenciamérések ugyanakkor rámutatnak: a diákok családi háttere rendkívüli módon meghatározza a teljesítményüket: erőteljesebb hatással van a teszteredményekre, mint például a település nagysága vagy az adott iskolába járó tanulási nehézségekkel küzdő diákok aránya.

Népszabadság