Kopint-Tárki: veszélyben a 13. havi illetmények

A költségvetéshez kapcsolt makrogazdasági pályában szereplő 3 százalékos jövő évi növekedéssel szemben a Kopint-Tárki már szeptember 22-én ennél alacsonyabb, 2,2 százalékos GDP prognózist adott 2009-re, 2,0-2,5 százalékos sáv megjelölésével - mondta Palócz Éva, de a pénzügyi válság nemcsak a gazdaságkutatókat, hanem a kormányt is újraszámolásra kényszeríti. "Ha abból indulunk ki, hogy a kormány 29 110 milliárd forintra tervezte a jövő évi GDP-t, akkor 40 százalékos adóterheléssel számolva, 11 600 milliárd forint adó és járulékbevételhez jutna, tehát egy-egy százalékos kiesés 116 milliárd forint lenne, de mivel nem minden adóbevétel függ egyenes arányban a növekedéstől, a valószínűbb becslés 60-80 milliárd forint közé esik" - vezette le a számítást a vezérigazgató.

Ebből következik, hogy a kiadásokat is hasonló mértékben szükséges csökkenteni, sőt a 60-80 milliárd forintnál kissé többel, ha a kormány tovább kívánja csökkenteni az államháztartási hiányt, s elérni a jövőre tervezett, GDP arányosan 3,2 százalékot - tette hozzá. A kutató úgy látja, hogy a mostani események ismét bebizonyították, Magyarország a régión belül a legsérülékenyebb ország, amely ki van téve a forint spekulációnak, illetve az állampapírpiac kiszáradásának, tehát a hiány további lefaragása elemi érdeke az országnak.

Ha semmi sem tabu...

Arra a kérdésre, hogy milyen kiadásokat képes azonnal csökkenteni a kormány, Palócz Éva először egy Eurostat adattal felelt, amely szerint a magyar állam működési kiadásai GDP arányosan 1,5 százalékponttal meghaladják az Európai Unió régi 15 tagállamának átlagát, ami szerinte igencsak elgondolkodtató. Ebben az évben például a költségvetési szervek és fejezeti előirányzatok kiadásai a legújabb tárcaprognózis szerint közel 150 milliárd forinttal haladják meg a 2008. évi költségvetési tervben szereplő összeget, ami azt jelenti, hogy a tervezettnél nagyobb adóbevételek egy részét el is költi a kormány.

A gazdaságkutatók és általában a közgazdászok a kiadáscsökkentésre csak tippeket adhatnak a politikusoknak, de ha komolyan veszik Veres János szombati nyilatkozatáét, miszerint semmi sem tabu, akkor nemcsak az állami szféra bérbefagyasztása jöhet szóba, hanem a 13. havi illetmény felfüggesztése is - magyarázta Palócz Éva. A kutató véleménye szerint a pénzügyi válság kiváló alkalom arra, hogy a kormány elszánja magát a kiadások jelentős csökkentésére, amely sok szakértői anyagban jelent már meg, például érintené a minimálbért meghaladó 13. havi nyugdíjakat is, vagy a nyugdíjkorhatár felemelését 65 évre.