Ma pontot tehetnek a vasúti bérvita végére

A legutóbbi tárgyaláson, március 7-én a szakszervezet az eredeti követelését, miszerint a MÁV Cargo privatizációs bevételéből minden vasutas kapjon személyenként nettó 250 ezer forintot, illetve a kiszervezett társaságok dolgozói a már felajánlott 6,9 százalékon kívül 10 százalék többletbérfejlesztésben részesüljenek, kiegészítette a gazdaságtalannak tartott 38 vasúti mellékvonal ügyével. A szakszervezet azt követeli: a MÁV a 38 mellékvonalon végezze el a szükséges technológiai beruházásokat, hogy az utasforgalom ismét emelkedhessen, ami bizonyíthatná, hogy van igény a mellékvonalak fenntartására.

A követelések alátámasztására a VDSZSZ február 1-jén meghatározatlan időre sztrájkba kezdett, amelyet azóta többször is megszakított. Legutóbb február 28-án közölte, hogy március 9-éig, a népszavazásig nem tart újabb sztrájkot, ezzel fejezve ki, hogy a munkabeszüntetés nem politikai célokat szolgál. A legutóbbi, március 7-iki egyeztetést követően Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke az MTI-nek elmondta: a szakszervezet nem tudja elfogadni, hogy a MÁV nem változtat eddigi álláspontján, nem törekszik a megállapodásra.

Sigulinszki Tibor, a MÁV Zrt. szóvivője a legutóbbi egyeztetés után elmondta: a MÁV továbbra is azon az állásponton van, hogy a MÁV Cargo privatizációs bevételeit a magyar vasút fejlesztésére, a szolgáltatások minőségének javítására és a hitelek törlesztésére kell fordítani. A mellékvonalak ügyével kapcsolatban a MÁV szóvivője megjegyezte: ez nem a MÁV döntési kompetenciájába tartozik.

A VDSZSZ Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz írt nyílt levélében nyomatékosította a MÁV-val szembeni új követelését, ami a vasúti mellékvonalak ügyével függ össze. A levélben Gaskó István, a VDSZSZ elnöke arra szólítja fel a kormányt, hogy tulajdonosként az érintett vonalakon kötelezze a vasúttársaságot technikai korszerűsítések haladéktalan megkezdésére és megfelelő menetrendi struktúra kialakítására a személyszállítás szolgáltatási színvonalának javítása érdekében.