Már 19 évesen elkezdenek befektetni a magyar fiatalok

A Z generáció (1997 és 2012 között születettek) a digitális pénzügyi megoldásokat, például a kriptovalutákat és az online befektetési platformokat részesíti előnyben. Jellemző rájuk a gyors és egyszerűen elérhető eszközök iránti érdeklődés, valamint az, hogy a közösségi médiából és influencerektől szerzett információk jelentősen befolyásolják befektetési döntéseiket. A Z-ék átlagos koncentrációs ideje 8 másodperc és közel felük állandóan online, ezért minél egyszerűbb üzeneteket és érthető termékeket kell számukra kínálni.
 
digitális eszközök és technológiai preferenciák

A Z generáció tagjai a fintech megoldások elkötelezett felhasználói, akik előszeretettel választanak olyan befektetési platformokat, amelyek lehetővé teszik az egyszerű, mobiltelefonról is kezelhető befektetéseket. A hitelfelvétel, megtakarítás és befektetés területén a Z generáció nyitottabb és magasabb a kockázatvállalása, miközben a generációhoz tartozó minden második fiatal rendelkezik valamiféle tartós befektetéssel. Az MNB említett jelentéséből kiderül, hogy befektetési termékválasztásnál a magas kockázatú termékeket helyezik előtérbe, ezen belül legkedveltebb befektetési termékcsoportjuk a kriptovaluták (49%), melyet a részvénybefektetések (35%), és a befektetési alapok (34%) követnek.
 
kockázatvállalás és hozamelvárások
 
Az MNB fintech-jelentése alapján a Z generáció gyakran keres alternatív befektetéseket, például kriptovalutákat vagy technológiai részvényeket, miközben a hagyományos, kockázatkerülő befektetéseket kevésbé vonzónak találják, de jellemző rájuk a FOMO (Fear of Missing Out – a valamiből kimaradás) vezérelte befektetési döntések is. A befektetési alapok esetében a Z generáció inkább az ETF-eket részesíti előnyben, főleg alacsony költségük, egyszerűségük és diverzifikáltságuk miatt.
 
társadalmi felelősségvállalás és környezetvédelem

Az is igaz viszont, hogy Z-k kiemelten foglalkoznak a társadalmi felelősségvállalással és a környezetvédelemmel, amit befektetési döntéseik során is figyelembe vesznek. A fenntarthatósági szempontok, mint az ESG alapú befektetések egyre népszerűbbek körükben. A Z generáció elvárja, hogy a vállalatok, amelyekbe befektetnek, felelős és átlátható tevékenységet folytassanak, különösen a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság terén.
 
Az olyan vállalatok, amelyek a megújuló energiaforrásokat támogatják, csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, vagy társadalmi egyenlőséget képviselnek, előnyben részesülnek e generáció befektetési döntéseiben. Sokan hajlandók alacsonyabb hozamokat is elfogadni, ha cserébe a befektetéseik etikai elvek mentén működő vállalatokba kerülnek.
 
50 százalékos részesedés és folyamatos transzparencia

A magyar befektetési alapok 18833 milliárdos összes kezelt vagyonából 2024. első félévének végére már 1182 milliárdot tett ki a felelős (környezeti vagy társadalmi fókuszú) alapok vagyona, amiből ugyan a túlnyomó részt az úgynevezett világoszöld alapok tették ki, 1175 milliárddal. A tavalyi 336 milliárdról ez három és félszeres növekedés. “Világoszöldnek” (SFDR 8. cikk szerint) azokat az alapokat nevezzük, amelyekbe olyan cégek kerülhetnek be, amelyek odafigyelnek a környezeti szempontokra a legkevésbé szeretnének ártani a környezetüknek, “sötétzöldnek” (SFDR 9. cikk) pedig azokat a cégeket, amelyek kifejezetten olyan tevékenységet folytatnak, vagy olyan termékeik vannak, amelyek különböző társadalmi vagy környezeti célkitűzésekhez megvalósulásához járulhatnak hozzá, mint például egy alternatív energiatermelő vagy hasznosító cég vagy egy víztisztítással foglalkozó vállalat.

fotó: unsplash