Maradjon a céges regisztráció a cégbíróságnál

„Az egyesület márciusban végzett kérdőíves felmérése szerint a tagság használja a cégbíróság nyilvántartásait, és bízik is bennük, miközben sokkal kevésbé tartja hasznosnak és hitelesnek az MKIK által vezetett adatbázist. Érdemes lenne az áthelyezési döntés előtt figyelembe venni a felhasználók tapasztalatait is.” – figyelmeztetett Zara László, az egyesület elnöke.
A cégbíróságok feladataikat évtizedek óta megfelelően, elvárható gyorsasággal végzik. Az eljárási rendet az érintettek megszokták, megtanulták. A cégbírósági nyilvántartások publikusak, naprakészek, hitelesek. A bíróságon dolgozó jogászok nem egyszerűen adminisztrálják a vállalkozások által benyújtott dokumentumokat, hanem azok jogi megfelelőségét elfogulatlanul ellenőrzik, melyhez rendelkeznek a szükséges tudás birtokában lévő szakemberekkel, végül, de nem utolsó sorban a vállalkozások is megbíznak a cégbíróságokban az Adótanácsadók Egyesületének tapasztalatai szerint.

Ezt a kérdést is vizsgálta ugyanis egy komplex kutatás részeként az egyesület márciusban. Felmérte, hogy a különböző adatbázisokat (NAV, e-beszámoló, e-cégjegyzék, fizetős üzleti szolgáltatások, iparkamarai nyilvántartás) milyen gyakran használják, és mennyire tartják hitelesnek a szervezet tagjai. Kiderült, hogy a megkérdezettek csak 2%-a használja rendszeresen az iparkamara nyilvántartását, miközben az e-cégjegyzék a 2. helyen végzett a NAV nyilvántartások mögött az összehasonlításban. A bizalmi listán a NAV nyilvántartása után az E-beszámoló következik, majd az E-cégjegyzék. Vagyis a felhasználók használják a cégbíróság nyilvántartásait, és hitelesnek is tartják ezeket.

Ezért érthetetlen az egyesület szerint, hogy a jól működő cégbírósági rendszert miért kellene alapjaiban felforgatni, amely nemcsak felesleges pazarlással járna, de a gazdaság számára kockázatos lenne. A cégek hiteles nyilvántartása ugyanis a gazdaság jó működéséhez szükséges bizalom alapja, melyet a tapasztalt és független cégbíróságok garantálnak.
Az cégnyilvántartás áthelyezésének kockázatosságát alátámasztja az is, hogy az MKIK máig adós A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2014. január 1-jei módosításában előírt adatbázis létrehozásával, mely a kamarai nyilvántartás részeként tartalmazott volna információkat a vállalkozásokról (pl. hogy a gazdálkodó szervezet adószámát felfüggesztették-e, törölték-e; köztartozásmentes adózó-e a vállalkozás).
Ezért is meglepő, hogy most cégek regisztrációjának bonyolult, jelentős szaktudást és nagy apparátust feltételező feladatát átvállalnák.

Az Adótanácsadók Egyesülete ezért aggódik, hogy vajon van-e, lesz-e kellő számú hozzáértő cégjogi szakember az iparkamaránál a feladat zökkenőmentes ellátásához. Ráadásul köztudott, hogy minden átalakítás, átszervezés – még a valóban szükségesek is – legalábbis időszakosan visszavetik a normális működést, fennakadást problémákat okozhatnak. Így a szervezet nem látja értelmét a jelentős költségekkel és működési zavarokkal járó átszervezésnek, miközben a jelenlegi rendszer megfelelően működik.

Az Adótanácsadók Egyesülete úgy véli, hogy sokkal inkább vezetne a bürokrácia csökkentéséhez, ha a vállalkozások számára kötelező kamarai nyilvántartást és az ehhez kapcsolódó regisztrációs díjat eltörölnék