Jelenléti ív minta 2026 – ingyenes letölthető sablon

Miért kell egyáltalán jelenléti ív?

A munkaidő nyilvántartása nem opcionális. A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, 134. §) alapján a munkáltató köteles rögzíteni a ledolgozott munkaidőt, a túlórákat, a szabadságokat és egyéb távollétek jogcímét. A jelenléti ív ennek a legegyszerűbb, legelterjedtebb formája.

A törvény nem ír elő kötelező formátumot – lehet papíralapú vagy elektronikus is –, de tartalmilag teljesnek kell lennie, és ellenőrzéskor bármikor elő kell tudni venni.

Mit mond pontosan a Munka Törvénykönyve?

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályokat az Mt. 134. §-a tartalmazza, de a teljes képhez több szakaszt is érdemes ismerni.

Mt. 134. § – A nyilvántartás tartalma

A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállaló által teljesített munkaidőt, a rendkívüli munkaidőt (túlóra), a készenlétet, valamint a szabadság és egyéb munkavégzés alóli mentesítés idejét. A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie, és az érintett munkavállalónak kérésre betekintést kell biztosítani.

Mt. 86–87. § – A munkaidő fogalma

A törvény szerint munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, beleértve az előkészítő és befejező tevékenységeket is – tehát például a gép beindítása vagy a munkaterület rendbe tétele is beleszámíthat. Ami viszont nem számít munkaidőnek: a munkaközi szünet és a munkahelyre való utazás ideje.

Mt. 107–109. § – Rendkívüli munkaidő (túlóra)

Rendkívüli munkaidőnek számít minden, ami a beosztástól eltér, a munkaidőkereten felüli, vagy ügyelet. Naptári évenként legfeljebb 250 óra rendelhető el belőle – ez írásbeli megállapodással további 150 órával emelhető, ha a munkavállaló önként vállalja. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni.

Kivétel: baleset, elemi csapás vagy súlyos veszély esetén a túlóra korlát nélkül elrendelhető.

Mt. 115–120. § – Szabadság és távollétek

Minden munkavállalónak jár éves szabadság, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Ehhez jönnek a pótszabadságok, amelyek több jogcímen járhatnak:

Kor alapján – 25 éves kortól kezdve, fokozatosan nő, egészen 45 éves kortól járó 10 extra munkanapig.

Gyermek után – 16 évesnél fiatalabb gyermekek után: 1 gyermek után 2, 2 gyermek után 4, kettőnél több után 7 munkanap. Fogyatékos gyermekenként ez további 2 nappal nő.

Apasági szabadság – gyermek születésekor vagy örökbefogadáskor az apa 10 munkanapra jogosult, amelyet a születést követő 4 hónapon belül kell kiadni.

Szülői szabadság – a gyermek 3 éves koráig 44 munkanap illeti meg a szülőt, feltéve, hogy a munkaviszony legalább 1 éve fennáll.

Egyéb pótszabadság – fiatal munkavállalóknak (18 év alatt), megváltozott munkaképességűeknek, illetve bizonyos veszélyes munkakörökben dolgozóknak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Mt. 55. § – Igazolt és igazolatlan távollét

Ha a munkavállaló nem jelenik meg a munkahelyén, a munkáltató köteles megvizsgálni, hogy a távollét igazolt-e. Az igazolatlan távollétet szintén rögzíteni kell a nyilvántartásban, és ez a fegyelmi eljárás alapját is képezheti.

Munkaidő-keretek és a jelenléti ív

Az Mt. kétféle munkaidő-beosztást ismer: az egyenlő és az egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Utóbbi esetén a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazhat, amelynek hossza általánosan legfeljebb 4 hónap, kollektív szerződéssel akár 12 hónap is lehet.

Munkaidőkeret esetén a jelenléti ív szerepe még fontosabb, hiszen nem elegendő azt nézni, hogy egy adott napon hány órát dolgozott valaki – a teljes keret végére kell összesíteni, hogy a munkavállaló teljesítette-e a kötelező munkaidőt, vagy éppen túlórája keletkezett. Az összesített adatok nélkül a bérszámfejtés sem végezhető el helyesen.

Ellenőrzés és szankciók

A munkaidő-nyilvántartást a munkaügyi hatóság (jelenleg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal jogutódjaként a kormányhivatalok munkaügyi felügyeleti osztályai) ellenőrzi. Ha a nyilvántartás hiányos vagy nem naprakész, a munkáltató munkaügyi bírságra számíthat, amelynek mértéke a jogsértés súlyától függően akár több százezer forint is lehet.

A nyilvántartás hiánya ráadásul bizonyítási nehézséget is okoz: vita esetén – például egy munkavállalói igény vagy per során – a munkáltató nem tudja hitelt érdemlően igazolni a ledolgozott órákat.

Meddig kell megőrizni?

A munkaidő-nyilvántartást általánosan legalább 3 évig kell megőrizni. Társadalombiztosítási vagy adóhatósági ellenőrzés esetén ennél hosszabb időszak dokumentumai is előkerülhetnek – érdemes ezt a könyvelővel egyeztetni.

Letölthető sablon – 2026

Az alábbi Excel sablon tartalmazza az összes szükséges rovatot, automatikusan számítja a ledolgozott órákat és a túlórákat, a hétvégéket külön jelöli.

➜ [Jelenléti ív sablon letöltése – Excel formátum (2026)]