Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak

A KSH közzétette a nyugdíjakról és egyéb ellátásokról szóló statisztikákat. Ebből kiderül, hogy 2024 elején Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 423 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. A kétmillió öregségi nyugdíjas mellett 244 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 99 ezren hozzátartozói nyugellátást, 31 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 52 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként.

 forrás: KSH

Az adatok szerint a fő ellátásként hozzátartozói nyugdíjban részesülők száma 13 év alatt feleződött, többek közt azért, mert az idő előrehaladtával egyre kevesebb olyan idős maradt a nyugdíjrendszerben, aki saját jogon nem tudott öregségi nyugdíjat szerezni.

2024 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 76%-a nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 6,1%-uk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült.

2024 elején Magyarországon közel kétmillió 65 éves és annál idősebb ember élt1. 91,5%-uknak öregségi nyugdíjat, 4,4%-uknak korbetöltött özvegyi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, illetve egyéb ellátást, járadékot folyósítottak belföldre fő ellátásként. Társadalombiztosítási jogosultság híján, szükség esetén a szociális ellátórendszer is bekapcsolódik az idősek ellátásába. A 477 ezer 65 évesnél fiatalabb ellátott legnagyobb része, 39,6%-a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, ezen belül is túlnyomórészt rokkantsági ellátást kapott. 30,9%-uknak „nők 40” öregségi nyugdíjat folyósítottak, 14,5%-a hozzátartozói nyugellátásban, 6,4%-a életkoron alapuló ellátásban részesült.

Külföldre 49 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást 2024 elején, ezek 74%-a öregségi nyugdíj volt. A külföldre folyósított ellátások átlagos összege jóval alacsonyabb volt (84 574 forint) a belföldi ellátásokénál, mivel a több országban szolgálati időt szerzők esetén fő szabályként az érintett országok megosztják a nyugdíjterheket a náluk szerzett biztosítási idővel arányosan. Az utalások több mint harmada Németországba, 12%-a Ukrajnába, 10%-a Ausztriába érkezett.

forrás: KSH

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 2024 januárjában, a nyugdíjemelést követően átlagosan 211 819 forintot kaptak teljes ellátásként (a fő és a kiegészítő ellátás együttes összege), 11%-kal többet, mint az előző évben. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 230 940 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 36 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt házastárs, élettárs öregségi nyugdíjának 60%-a, ha az özvegy nem rendelkezik saját jogú ellátással.

2024 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban, tehát az öregségi nyugdíjban, az életkoron alapuló ellátásokban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők közel felének 200 ezer forint felett alakult az ellátása. Az öregségi nyugdíjasok esetén ez az arány 52% volt. Minden ötödik öregségi nyugdíjas járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 9%-ot tett ki. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.

A statisztikákból kiderül, hogy 24 ezer magyar 600 ezer forintnál magasabb nyugdíjat, ebből 16 ezer férfi, 8 ezer nő.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 275 667 forint. Ez az országos átlagot 45 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 70 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor 207 ezer forintnál kevesebbet Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

nyitókép: unsplash