Megvitatták a mélyszegénység elleni Bajnai-javaslatokat

Lázár János egyetértett az óvodáztatási támogatás összegének növelésével és azzal, hogy a folyósítását feltételekhez - a gyermek óvodába járásához és a szülők foglalkozásokon való részvételéhez - kössék, és helyeselte azt is, hogy a hátrányos helyzetű családokat az állam utazási kedvezménnyel támogassa azért, hogy a gyermekek eljussanak a korai fejlesztési lehetőségekhez. Ezt úgy indokolta: a társadalom nem magyarázhatja ki, ha nem gondoskodik a gyerekekről, ez megindokolhatatlan, egyben az elmúlt húsz év egyik legnagyobb szégyene.

A frakcióvezető a harmadik javaslattal - egy új, feltételekhez kötött, rászorultsági alapú segély bevezetésével - kapcsolatban viszont azt mondta: kétséges, hogy a társadalom elfogadná-e, hogy az állam a jelenleginél több pénzt fordítson segélyezésre úgy, hogy a feltételeket liberalizálják.

Lázár János kiállt a közmunka mellett, kiemelve, hogy a mintaprogramokban a helyi szempontok is érvényesülnek, és nem csak az a céljuk, hogy a résztvevők tisztán tartsák a települést. Hangsúlyozta: egyes országrészekben a közfoglalkoztatáson kívül nincs más napi munkalehetőség, és belátható időn belül nem is tudnak ilyenek létrejönni.

A Fidesz frakcióvezetője az oktatáspolitikáról szólva hangsúlyozta, hódmezővásárhelyi polgármesterként bizonyította, hogy saját politikai táborában "majdnem egyedül" a kompetenciaalapú oktatás híve, és úgy véli, a köznevelési törvény megteremti erre a lehetőséget. Azt is mondta, ebben a kérdésben igyekszik meggyőzni párttársait.

Véleménye szerint a gazdasági válság hatása, hogy ma olyan szociálpolitikai kérdésekről is lehet beszélni, amelyek korábban tabunak számítottak. Ezek közé sorolta a rászorulók egyéni felelősségét, ami nemcsak a Bajnai-alapítvány programjában, hanem a baloldali kormányok utolsó időszakában is megjelent a segélyezési elvek között.

A szegénység többrétegű - folytatta Lázár János -, van, aki kilábalhat belőle, a több generáció óta kilátástalan helyzetű családoknak viszont nincs esélye erre, róluk az államnak kell gondoskodni. Úgy vélte, az elmúlt húsz év egyetlen kormánya sem lehet büszke arra, amit a mélyszegénység felszámolása érdekében tett, a területi különbségek talán még növekedtek is, így Magyarország ma "mintha nem is egy ország lenne".

A Fidesz frakcióvezetője egyébként bevezetőjében elnézést kért, amiért nem tudta nyomon követni az egész napos konferenciát, ugyanis - mint mondta - "szükségszerűségből egészen más típusú hírekkel" volt elfoglalva. Kiss Péter MSZP-s országgyűlési képviselő, korábbi kancelláriaminiszter, aki Bajnai Gordon kormányában a társadalompolitikai koordinációért felelt, azt mondta: az Orbán-kormány a táradalom felső rétegeit támogatja, miközben azt sugallja, hogy lejjebb minden rendben halad. Erre a minimálbért hozta példaként, mondván, a kabinet megtévesztően állítja, hogy emelkedett, hiszen csak a bruttó összeg lett több.

A politikus úgy fogalmazott, az elmúlt években a szociális ellátórendszer átalakítása mellett a bér- és adópolitikai változások is a szegénység elmélyüléséhez vezettek. Kiss Péter arra figyelmeztette a kormányoldal politikájának kedvezményezettjeit, nézzenek szembe a szegénység terjedésével, mert annak következményei a jövőben az ő társadalmi helyzetüket is veszélybe sodorhatják.

Az MSZP-s politikus - Lázár Jánoshoz és az LMP-s Szél Bernadetthez hasonlóan - támogatta a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése érdekében megfogalmazott alapítványi kezdeményezéseket.

Szél Bernadett ugyanakkor ehhez kapcsolódóan sürgette a védőnői hálózat bővítését, a bölcsődei gondozók és az óvónők fizetésének emelését is. Azt is mondta: a szociális támogatásokat csak olyan feltételekhez szabad kötni, amelyek nem sértik az emberi méltóságot és visszavezetnek a munka világába.

Az LMP-s országgyűlési képviselő problémaként azonosította, hogy a gazdasági válság közepette leépült a szociális szektor. Véleménye szerint a segélyek összege alacsony, az állam keveset költ a munkanélküliekre, ellátásukat pedig három hónapra szűkítette, noha az állástalanok átlagosan másfél évig nem találnak munkát.

A közmunkaprogramokról szólva kifejtette, elkerülhetetlenek ott, ahol nincs más foglalkoztató, csak az önkormányzat, de elfogadhatatlannak tartotta, hogy az állam másodlagos munkaerőpiacot építsen ki ahelyett, hogy beruházások ösztönzésével próbálja visszavezetni az embereket a munka világába.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta: nem tartja tabukérdésnek, hogy feltételhez kössék a szociális támogatásokat. Szerinte, mivel az idősebb generációknak nagyon nehéz alternatívákat kínálni, a szociálpolitikának elsősorban a mélyszegénységben élők fiataloknak, gyermekeknek kell jövőképet kínálnia. A politikus kiemelte a "női szegénység" jelenségét, mondván, hogy azzal nem foglalkozik eleget a politika, holott fontos lenne például a gyermeküket egyedül nevelő anyák támogatása. Jobbikos politikust nem hívtak a pódiumbeszélgetésre.