Mennyi szabadság jár a közalkalmazottaknak?

A kinevezési okiratában is benne kell lennie, hogy melyik törvény vonatkozik Önre. Nem látom az okát, hogy miért jönne az Mt. itt a képbe szabadság vonatkozásában.

A közalkalmazottat megillető alapszabadság mértéke a közalkalmazotti osztályba soroláshoz igazodik, ezzel szemben a pótszabadság mértékét a fizetési fokozat határozza meg. A közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő után pótszabadság jár, melynek mértéke megegyezik a fizetési fokozat számával. E jogcímen nem jár pótszabadság az 1. fizetési fokozatba besorolt közalkalmazottnak [Kjt. 57. § (1)]. A közalkalmazott fizetési fokozatának változása tehát a pótszabadság mértékének változásával jár együtt. Az esetek döntő többségében a fizetési fokozat év közben változik meg. Ekkor a közalkalmazottat a fizetési fokozat alapján járó pótszabadságnak az év hátralévő részére eső, arányos része illeti meg.

Évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg a bölcsődében, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat. A pótszabadság időtartamából 15 munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Végrehajtási rendelet jogosult megállapítani az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkaköröket [Kjt. 57. § (3)]. Ez a pótszabadság tehát nem az intézmény valamennyi közalkalmazottjának jár, hanem kifejezetten csak az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottnak. Ugyanakkor ez a szabály garanciális jelentőségű is, hiszen az oktató-nevelő munkakört betöltőket gyakorlatilag csak a munkaköri feladataikkal összefüggő tevékenység ellátására lehet kötelezni a pótszabadság tartamából 15 munkanapra.

A közoktatási intézményekben az óvodapedagógus, tanító, tanár, napközis foglalkoztatást tartó pedagógus, gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, logopédus, kollégiumi nevelő, pszichológus, szociálpedagógus, könyvtárostanár (tanító), szakoktató és gyakorlati oktató munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató és nevelő munkát végzőket megillető pótszabadságra. A gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben pedagógus munkakörnek minősül a nevelő, utógondozó, családgondozó, nevelőszülő-tanácsadó, munkaoktató, pszichológus, logopédus, továbbá a gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus.