Mi lesz a közszolgák sorsa?
Az állami alkalmazottak több mint 650 ezres seregét három csapás éri: az első a kétévi bérbefagyasztás, ami az infláció miatt mintegy 5-7 százalékos reálbércsökkenést jelent majd.
Emellett megszűnik a 13. havi bér, ami 8 százalékos reálkereset-csökkenést jelent, míg az idénre beígért, a 13. havi bér ellentételezését jelentő kompenzáció őszi, második felének kifizetésére várhatóan szintén nem kerül sor. Ez utóbbi, attól függően, hogy valakinek magas-e a jövedelme, vagy az átlagos bruttó 150-160 ezer közötti sávba tartozik, 2-3 százalékos keresetcsökkenést jelenthet. Az idei 13. havi bér elvételéről született megállapodás szerint a közszféra dolgozóit legfeljebb havi 15 ezer forintos bérkiegészítés illette (volna) meg, ami a kisebb jövedelműeknél teljesen, a havi 180 ezer forintnál többet keresőknél részben kompenzálta (volna) a 13. havi fizetés hiányát. Azt, hogy ebből végül mennyit kapnak meg, nem lehet tudni, írja a Népszava. A 13. havi juttatást valószínűleg csak 2012-től kapnák részben vissza a közszolgálati alkalmazottak.
A közszférában dolgozóktól elvont jövedelmet csak csekély részben ellensúlyozza, hogy az átlagos keresetűeknek az adószabályok változása miatt jövőre akár havi 5-10 ezer forinttal is több maradhat a zsebében.
A harmadik nagy elvonás, a természetbeni juttatások megadóztatása. A Népszava úgy tudja, hogy ez elsősorban a kisebb jövedelmű, például a kórházakban dolgozó ápolónőket érintheti a leginkább, hiszen a juttatás bérhez viszonyított aránya esetükben a legnagyobb. A közszférában számos jogcímen kaphattak a dolgozók ilyen bérkiegészítést, amelynek nagysága az intézményt fenntartó önkormányzattól is függ.
A minisztériumi köztisztviselők a legtöbb tárcánál kapnak étkezési jegyet, s emellett üdülési csekket vagy az intézmény üdülőjében való kedvezményes árú üdülési lehetőséget; törvény szerint jár mindenkinek a ruhapénz, sok helyütt megtérítik a helyi közlekedési bérlet árát. A tanárok pedig sok iskolában ingyenes otthoni internet-előfizetést kapnak.
A kormányprogram része az is, hogy a "hatékonyság növelésével" csökkentik az önkormányzati támogatásokat, ami pedig rákényszerítheti a településeket, hogy tovább csökkentsék az alkalmazottak létszámát.
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a Népszavának elmondta, hogy a keresetkiegészítés megszüntetése 4, a 13. havi bér eltörlése további 8 százalékos nominális veszteséget jelentene a közszféra dolgozóinak, a két évre tervezett bérbefagyasztás miatt 7-8 százalékos reálkereset-csökkenést kellene elszenvedniük.
Varga László úgy fogalmazott, hogy ha ezek közül semmi sem valósulna meg, év végére akkor is a 2002-es keresetemelés előtti szintre csökkenne a bérek reálértéke. További veszteséget jelenthet a béren kívüli juttatások megadóztatása, illetve az, hogy a mobilitásra is kész állami alkalmazottak átmehetnek a versenyszférába, ahonnan kiszoríthatják a most ott dolgozókat, hiszen létszámbővítésre nincs lehetőség.
Varga László kijelentette: a pénteki OÉT-ülésen, ahol Bajnai Gordon ismerteti válságkezelő programját, sok minden kiderül.
Népszava
Emellett megszűnik a 13. havi bér, ami 8 százalékos reálkereset-csökkenést jelent, míg az idénre beígért, a 13. havi bér ellentételezését jelentő kompenzáció őszi, második felének kifizetésére várhatóan szintén nem kerül sor. Ez utóbbi, attól függően, hogy valakinek magas-e a jövedelme, vagy az átlagos bruttó 150-160 ezer közötti sávba tartozik, 2-3 százalékos keresetcsökkenést jelenthet. Az idei 13. havi bér elvételéről született megállapodás szerint a közszféra dolgozóit legfeljebb havi 15 ezer forintos bérkiegészítés illette (volna) meg, ami a kisebb jövedelműeknél teljesen, a havi 180 ezer forintnál többet keresőknél részben kompenzálta (volna) a 13. havi fizetés hiányát. Azt, hogy ebből végül mennyit kapnak meg, nem lehet tudni, írja a Népszava. A 13. havi juttatást valószínűleg csak 2012-től kapnák részben vissza a közszolgálati alkalmazottak.
A közszférában dolgozóktól elvont jövedelmet csak csekély részben ellensúlyozza, hogy az átlagos keresetűeknek az adószabályok változása miatt jövőre akár havi 5-10 ezer forinttal is több maradhat a zsebében.
A harmadik nagy elvonás, a természetbeni juttatások megadóztatása. A Népszava úgy tudja, hogy ez elsősorban a kisebb jövedelmű, például a kórházakban dolgozó ápolónőket érintheti a leginkább, hiszen a juttatás bérhez viszonyított aránya esetükben a legnagyobb. A közszférában számos jogcímen kaphattak a dolgozók ilyen bérkiegészítést, amelynek nagysága az intézményt fenntartó önkormányzattól is függ.
A minisztériumi köztisztviselők a legtöbb tárcánál kapnak étkezési jegyet, s emellett üdülési csekket vagy az intézmény üdülőjében való kedvezményes árú üdülési lehetőséget; törvény szerint jár mindenkinek a ruhapénz, sok helyütt megtérítik a helyi közlekedési bérlet árát. A tanárok pedig sok iskolában ingyenes otthoni internet-előfizetést kapnak.
A kormányprogram része az is, hogy a "hatékonyság növelésével" csökkentik az önkormányzati támogatásokat, ami pedig rákényszerítheti a településeket, hogy tovább csökkentsék az alkalmazottak létszámát.
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a Népszavának elmondta, hogy a keresetkiegészítés megszüntetése 4, a 13. havi bér eltörlése további 8 százalékos nominális veszteséget jelentene a közszféra dolgozóinak, a két évre tervezett bérbefagyasztás miatt 7-8 százalékos reálkereset-csökkenést kellene elszenvedniük.
Varga László úgy fogalmazott, hogy ha ezek közül semmi sem valósulna meg, év végére akkor is a 2002-es keresetemelés előtti szintre csökkenne a bérek reálértéke. További veszteséget jelenthet a béren kívüli juttatások megadóztatása, illetve az, hogy a mobilitásra is kész állami alkalmazottak átmehetnek a versenyszférába, ahonnan kiszoríthatják a most ott dolgozókat, hiszen létszámbővítésre nincs lehetőség.
Varga László kijelentette: a pénteki OÉT-ülésen, ahol Bajnai Gordon ismerteti válságkezelő programját, sok minden kiderül.
Népszava
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Állati tehetségkutató