Mi lesz a tavalyról ki nem vett szabadsággal?

A ki nem vett szabadság kifizetésének lehetőségéről esett a legtöbb szó az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitájában tegnap a parlamentben.

Bernáth Ildikó (Fidesz) azt az indítványát ismertette, amely szerint - a kormány javaslatával ellentétben - a munkáltató ki tudná fizetni a munkavállalónak előző évből áthozott, ki nem vett szabadsága egynegyedét. A képviselő szerint ezt a munkavállaló írásbeli kérelméhez kellene kötni, mivel jellemző gyakorlat, hogy a munkáltató visszatartja a szabadságokat. Bernáth Ildikó azt is javasolta, hogy a gyermeket nevelő szülők összehangoltan vehessék ki szabadságukat a nyári szünetben.

Filló Pál (MSZP) úgy értékelte, hogy ma Magyarországon olyan a munkahelyi légkör és erkölcs, hogy nem lenne célszerű a ki nem vett szabadság kifizetése, hanem ragaszkodni kell ahhoz a főszabályhoz, hogy természetben kell kiadni, mivel a gyakorlatban valószínűleg számos esetben az történne, hogy a munkáltató diktálná a munkavállalónak az erre irányuló kérelmet.

A módosító javaslatokról várhatóan következő ülésén határoz az Országgyűlés.
Csizmár Gábor államtitkár közölte: alkotmányos jog a munkavállalóknak járó szabadság, amelyet álláspontja szerint nem helyes elhalasztani és később kifizetni. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megfogalmazódott kompromisszumra hivatkozva a kormány nevében támogatta azt a módosító javaslatot, hogy idén - kivételes, átmeneti évként - ne csak március 31-ig, hanem június 30-ig lehessen kivenni az előző évből áthozott szabadságot.

Pénteken nem tudtak megegyezni a munkavállalói szabadságok kiadásáról a munkaadók és a munkavállalók az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. A munkáltatók szerint a szabadság csupán jog és nem kötelezettség, ezért a dolgozóknak is érdekében állhat a szabadságok elhalasztása. A munkavállalói oldal képviselői ezzel szemben úgy látják, hogy pihenni az adott évben kell. Hallgassa meg összeállításunkat!