Mindenkinek rúgták már ki kollégáját, ismerősét

A gazdasági válság kibontakozásával a kutatásban részt vevők egyre pesszimistábbak a jövőt illetően: az uralkodó vélemény szerint romlás várható az ország gazdasági helyzetében, az emberek életszínvonalában, a település helyzetében, illetve a válaszadók családjának helyzetében egyaránt. 2008 decemberéhez képest idén februárban lényegesen nőtt azok aránya, akik szerint visszaesés várható az egyes területeken (az ország helyzete, az emberek életszínvonala, település helyzete, a családja helyzete). A válaszadók döntő többsége hetente vagy ennél gyakrabban szokott pénzügyi-gazdasági kérdésekben tájékozódni, és e tekintetben lényeges eltérés regisztrálható a vizsgálat két időpontjában. A válság súlyosbodásával párhuzamosan egyre többen és gyakrabban tájékozódnak a pénzügyi-gazdasági kérdésekről. Az eredmény egybecseng azokkal az eredményekkel, amelyek szerint az online gazdasági lapok olvasottsága megnőtt.

Pénzügyi-gazdasági kérdések esetében leginkább hiteles információforrásnak - úgy decemberben, mint februárban - a független gazdasági elemzőket tekintik a válaszadók. Ezzel ellentétben a vizsgálat időtartama során lényegesen csökkent a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének hitelessége. A válság sokakat arra késztet, hogy az eddigieknél jobban megismerjék a gazdasági folyamatokat. Ez különösen igaz februárban, amikorra számottevően nőtt azok aránya, akik többet szeretnének tudni a pénzügyi folyamatokról. A válaszadók mintegy hattizede a jelenlegi helyzetben nagyobb figyelmet fordít pénzügyeire, hogy nagyobb biztonságban legyenek a megtakarításai.

Mindenki a csőd felé rohan?

Ugyan még mindig kisebbségben vannak, akik attól tartanak, hogy számlavezető bankjuk csődbe megy, de egyre inkább nő az arányuk: a tavaly decemberi 15 százalékról 21 százalékra. A pénzügyi-gazdasági válság legvalószínűbb következményei a kutatásban résztvevők szerint a munkanélküliek számának emelkedése, a gazdasági recesszió, a bérek/nyugdíjak értékvesztése. Egyre többen tartanak a munkanélküliek számának emelkedésétől, a hitelek bedőlésétől, a lakossági fogyasztás visszaesésétől, a magas inflációtól, a megtakarítások elvesztésétől.

2008 decemberéhez képest a válaszadók növekvő aránya (négytizede) úgy véli, államcsőd következhet be, háromtized szerint nagy magyar bankok csődje várható. A kérdezettek intenzíven követik a válsággal kapcsolatos eseményeket, a híreket, véleményük ennek megfelelően alakul: a pénzügyi-gazdasági válság kibontakozásakor, 2008 októberében volt ehhez hasonlóan magas az államcsődöt vagy nagy bankok csődjét valószínűsítő válaszadók aránya: Egyre többen vannak azok, akik szerint a válság már kézzelfogható valóság, egyre többen vélik úgy, hogy rövid távon személyesen is érinti őket (85 százalék). Így decemberhez képest számottevően - egyaránt 7 százalékkal - nőtt azok aránya, akik a lehetséges személyes hatások között említették a kiadások visszafogását, vagy a nagyobb kiadások változtatását/elhalasztását.

Mindezek függvényében a lakossági fogyasztás nagyarányú visszaesése várható - állapítja meg a kutatás. Februárra lényegesen nőtt azok aránya, akik szerint elértéktelenednek az ingatlanok, a befektetések, akik a költségek fedezésére felhasználják megtakarításaikat, vagy akik nem tudják fizetni törlesztő részleteiket.

Mindenkinek rúgták már ki kollégáját, ismerősét

Annak ellenére, hogy a munkanélküliek számának emelkedését sokan valószínűsítik, mint a válság egyik lehetséges következményét (94 százalék), mégis viszonylag kevesen (29 százalék) mondják, hogy elveszíthetik munkahelyeiket, vagy félnek munkahelyeik elvesztésétől (33 százalék). Igaz, hogy a munkahelyeik elvesztését féltők aránya decemberről februárra számottevően megnőtt, és februárra a válaszadók 3 százalékát már el is bocsátották. Nagyon sok válaszadó közvetlen környezetében van olyan személy, aki már elveszítette a munkahelyét.