MNV: szabályos volt a közel húszmilliós végkielégítés

"Minden alapot nélkülöznek, és a vonatkozó jogszabályok, illetve a javadalmazási kormányhatározat (Ktv., 2173/2003. (VII.29.) Korm.hat.) nem megfelelő ismeretéről tanúskodnak azok a híradások, melyek úgy állítják be, hogy Szűcs Júlia volt gazdasági vezérigazgató-helyettes bár alig 9 hónapot dolgozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, távozásakor mégis szokatlanul kiemelkedő juttatásban részesült" - áll az MNV közleményében.

A vagyonkezelő tájékoztatása szerint az MNV Zrt. Szűcs Júlia több mint öt éves, a közigazgatás és az állami szektorban végzett munkája alapján járt el a munkaviszony megszüntetésekor. A volt vezérigazgató-helyettes ugyanis 2005. február 16-tól a GKM-nél, majd a KHEM-nél folyamatos köztisztviselői jogviszonyban állt. Amikor innen az MNV-hez távozott, nem kapott végkielégítést, mivel a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint, ha valaki többségi állami tulajdonban lévő cégnél létesít új munkaviszonyt, végkielégítés nem illeti meg. Viszont, új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a köztisztviselői jogviszonyban töltött idejét is számításba kell venni. Az MNV-től történt távozása során ez történt. A jogszabályok alapján tehát a 2005. óta fennálló és az MNV Zrt-nél eltöltött jogviszonya alapján került megállapításra a vezérigazgató-helyettes 8 havi felmondási ideje és a 2 havi végkielégítése.

Az MNV Zrt. a Magyar Hírlap azon megkeresésére, hogy Szűcs Júliának mindenféle jogcímen összesen hány forintot utaltak át, írásban azt közölte: havi személyi alapbére bruttó 1 millió 854 ezer forint volt, 2008. december 1-jével létesített munkaviszonyt az MNV Zrt.-vel, a fizetésén felül prémiumot kapott, emellett - a többi MNV-s munkavállalóval megegyező feltételekkel - természetbeni juttatásban is részesült. Mindennek megfelelően, munkaszerződése alapján nyolchavi felmondási idő és kéthavi végkielégítés illette meg Szűcs Júliát.