A mérnöki pálya felé kell terelni a fiatalokat

A szülőknek nagy a felelőssége

„Ma még talán nem elég tudatosak a szülők gyermekük pályaválasztáskor: jellemzően 16 éves korban alakul ki a későbbi életpályát meghatározó irány, de a fiatalok ilyenkor bizonytalanok, ezért óriási a szülők felelőssége. Az biztos, hogy mérnökökre és képzett műszaki szakemberekre égető szükség van, és ezt jól jelzi az átlagosat meghaladó jövedelmük is.”– húzta alá Tóth Mónika, HR szakértő, a Personnel Leasing munkaerő-szervező ügyvezetője.

- „Az elektronikában a minőségi tudás keresett termék, és Magyarországnak van mit kivinnie a nemzetközi piacra. Az ágazat a közeljövő nagy befutója lehet a világ iparában, érdemes lenne jobban odafigyelni a terület fejlesztésére.” – fogalmazott Marc de Bastos Eckstein, a ThyssenKrupp Presta Hungary német ügyvezető igazgatója. Az általa irányított cég a világ vezető autógyártói számára fejleszt elektromechanikus kormányrendszereket 250 magyar mérnök közreműködésével. A vállalat a mindenkori magyar gazdasági helyzettől függetlenül folyamatosan növekszik, ami Eckstein szerint jól mutatja a szegmens perspektíváját.

Átlag felett nőtt az elektronikai ipar 2010 -ben

Az elektronikai ipar összeszereléssel foglalkozó területei alkalmasak az alacsony képzettségű munkaerő bevonására is, így a foglalkoztatás radikálisan növelhető lenne. Az elektronikai ipar volumene a KSH adatai szerint 2010-ben 35%-ot emelkedett, szemben az ipar 15%-os bővülésével. Ehhez azonban a befektetők számára vonzó feltételeket és légkört kell teremteni.

A hazai KKV-k is jól szerepelnek az ágazatban: sokan egy-egy multinacionális vállalat beszállítói, mások pedig önálló fejlesztéseikből állítanak elő termékeket. A műholdas kommunikációs rendszereiről és saját fejlesztésű robotrepülőgépéről ismert Bonn Hungary Kft. nemzetközi sikere jól példázza ezt a lehetőséget.
- „A mérnöki munka kreatív, és jól megfizetett, az ágazat pedig világszerte gyorsan fejlődik. Kár lenne kihagyni ezt a kiváló lehetőséget Magyarország gyarapodására.” – mutatott rá Kazi Károly, a Bonn Hungary ügyvezető igazgatója.
Az ágazatban meghatározó szervezetek ezért idén tavasszal létrehozták a Nemzeti Elektronikai Kerekasztalt, amely ajánlásokat adott a kormányzat számára az elektronikai ipar jobb kihasználására. A résztvevők szerint nagyot lehet lendíteni a gazdaságon egy ilyen erős, exportorientált terület fejlesztésével.

Sok mérnök lesz később cégvezető

A NEK tagjainak tapasztalatai szerint a mérnöki végzettségűekből nagyon gyakran lesznek cégvezetők, szakmai irányítók más területeken is, ezért arra biztatják a fiatalokat, hogy elsősorban műszaki szakképzettséget szerezzenek, és természettudományos, leginkább mérnöki pályát válasszanak. A mérnöki tudást azonban nyelvismeret nélkül lehetetlen megfelelően kamatoztatni, aktív, használható idegennyelv-ismeret nélkül pedig senki sem lehet versenyképes ezen a területen.

Mi is a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal?

A Nemzeti Elektronikai Kerekasztal 2011 márciusában jött létre az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham); a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME VIK), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP), a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ), a Magyar Mérnökakadémia (MMA), a Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT), a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya; a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) és a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) részvételével.

2011. december 22.