Mit jelent a vállalatok számára a NAV új ellenőrzési terve?

A NAV ellenőrzési terve szerint az idei évben is a hatóság fókuszában maradnak az áfacsalási mechanizmusok feltárására és az adathelyesség javítására irányuló vizsgálatok. Az adóhivatal valós időben, integráltan és a mesterséges intelligencia támogatásával elemzi az Online Számla, az online és e-pénztárgépek, az EKÁER és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatait. A kockázatosnak minősített áfa-visszaigénylések esetében továbbra is meghatározó szerepet kapnak az adategyeztetési eljárások, a támogató eljárások és a kiutalás előtti ellenőrzések.

Több újdonság is szerepel a NAV tervei között

A 2026-os terv ugyanakkor több új, illetve hangsúlyosabb ellenőrzési irányt is kijelöl. Az internetes vásárlások további erősödésére reagálva a NAV külön célként nevesíti az e-kereskedelmi platformok kiskereskedelmi adókötelezettségének vizsgálatát, az online értékesítésekhez kapcsolódó egyszerűsített áfarendszerek szabályainak ellenőrzése mellett. Az értékesítésekhez kapcsolódó logisztikai láncok miatt pedig a futárszolgáltató és kiszállítást végző társaságok is önálló kockázati célcsoportként jelennek meg. De kiemelt figyelemre és ellenőrzésre számíthatnak az internetes tartalomszolgáltatók, a rendezvényszervezési, reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási és filmgyártási tevékenységet folytatók és alvállalkozóik is.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ellenőrzése már a tavalyi évben a NAV hatáskörébe került, 2026-ban pedig már aktív, célzott ellenőrzési témaként jelenik meg. Emellett az ingatlanügyletekhez kapcsolódó vizsgálatok köre is bővül: az ingatlan- és telekértékesítések mellett az ingatlanfelújítások, különösen a támogatott programokhoz és energiamegtakarítási rendszerekhez kapcsolódó projektek is ellenőrzés alá kerülnek.

A legnagyobb adózókra idén is kiemelt figyelem hárul

Ahogy minden évben, így idén is az adóhatóság fókuszában maradnak a kiemelt, legnagyobb adóteljesítményű adózók, a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek, a transzferárak és a transzferár-adatszolgáltatás teljesítése. Ezen a területen célzott, kockázatelemzésen alapuló módszerrel jelöli ki ellenőrzésre az érintetteket a hatóság. Másrészt pedig – a korábbi évekhez hasonlóan – ágazatspecifikus megközelítést is alkalmaz, különös tekintettel az autóipari, építőipari, vegyipari, valamint az IT és a szoftverfejlesztési területen működő vállalkozásokra. Biztosan ellenőrzés alá esnek a kapcsolt gyógyszeripari vállalkozások is transzferár szempontból.

Vámoldalon a NAV a korábbi ellenőrzési irányokat erősíti tovább. Megjelenik a tervben az erdőirtásellenes uniós rendelet (EUDR) ellenőrzése, és az áruátengedést megelőző, úgynevezett pre-clearance vámérték-ellenőrzések fokozása és az e-kereskedelmi kiscsomagok forgalmának fokozottabb felügyelete is.

Középpontban marad továbbá a globális minimumadó szempontjából „lefedett adónak” minősülő adók vizsgálata is, az idei évben a 2025. évi kötelezettség esik ellenőrzés alá. Kiemelt figyelmet kap majd pl.: adózott eredményt érintő számviteli elszámolás helyességének vizsgálata.

„A transzferárral kapcsolatos ellenőrzések számának jelentős növekedését saját tapasztalataink is visszaigazolják: a kapcsolt ügyletek árazása továbbra is a NAV egyik legérzékenyebb kockázati területe. Míg a globális minimumadó gyakorlatilag új adónemként jelenik meg, így indokolt, hogy az adóhatóság már a bevezetés korai szakaszában kiemelt figyelmet fordít annak alkalmazására. Az e-kereskedelem hangsúlyosabb ellenőrzése szintén jól illeszkedik a piaci folyamatokhoz: Magyarországon a kiskereskedelmi üzletek száma egyetlen év alatt mintegy 6,4 százalékkal csökkent, ami egyértelműen jelzi a hagyományos boltok visszaszorulását és az online értékesítési csatornák térnyerését. Ebben a környezetben érthető, hogy a NAV egyre nagyobb fókuszt helyez az e-kereskedelmi üzleti modellek és az ezekhez kapcsolódó adókötelezettségek ellenőrzésére” – mutatott rá dr. Séra Gergely, az EY partnere.

Az előző évek gyakorlatához hasonlóan kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság a foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálatára. A bejelentési kötelezettségek, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályszerűsége, valamint az építőiparban alkalmazott Üvegkapu rendszer adatai továbbra is fontos kiválasztási szempontot jelentenek. Megjelenik a szakirányú oktatással és duális képzéssel kapcsolatos szociális hozzájárulás kedvezmények ellenőrzése, de új elem a családpolitikai intézkedésekhez kapcsolódó visszaélések célzott ellenőrzése is. A NAV tapasztalata ugyanis az, hogy a kedvezményekhez kapcsolódó adóelőnyöket nem minden esetben veszik igénybe rendeltetésszerűen.

Végül, figyelmet szentel a NAV a társaságok működésében mutatkozó olyan kockázatoknak, mint a tartós veszteség és saját-tőke hiány, a jóváhagyott osztalék adókötelezettségének teljesítése, vagy, ha a tranzakciók nem a bejelentett számlákon keresztül történnek.

„Az éves ellenőrzési tervek jól tükrözik az adóhatóság fókuszterületeit. A 2024-es és 2025-ös tervekben például az energiahatékonysági adókedvezmény érvényesítésének szigorú ellenőrzését ígérte a NAV és azóta számos vizsgálatot le is folytatott a tárgyban, jelentős megállapítások is szültettek, melyek közül több téma már bírósági ítéletig is eljutott. Hasonló a helyzet a korábbi tervekben hangsúlyos kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletei, illetve az alacsony kockázatú bérgyártók elvárt jövedelmezősége kapcsán, amelyek szintén jelentős ellenőrzési megállapításokat generáltak, és közülük több bírósági szakaszba jutott. Ezért a 2026-os ellenőrzési terv által megcélzott tevékenységekkel és tranzakciókkal összefüggésben sem árt a rendelkezésre álló ellenőrzési és bírósági gyakorlatot feltérképezni. Különös tekintettel arra, hogy a NAV legutóbb közzétett adatai szerint a hatósági vizsgálatok mintegy 66 százaléka valamilyen megállapítással zárul, ami egyértelmű jelzés a vállalatok számára a proaktív felkészülés fontosságáról” – hangsúlyozta dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes ügyvédje.