AI, házi feladat, telefon: nagy változás jöhet a magyar iskolákban

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szeptember 23-án jelentette be, hogy év végére elkészül a magyar oktatás stratégiája, amelynek része lesz egy külön oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégia is. Ennek tervezetét hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátják.

A bejelentés szerint az új stratégia egyik fontos kérdése lehet, hogyan kezeljék az iskolákban a közösségi média és az AI terjedését. A konkrét szabályok egyelőre nem ismertek, így azt sem tudni, pontosan milyen változások jöhetnek az AI használatában, a házi feladatokban vagy az értékelésben - olvasható a Képernyőidő.hu cikkében. 

AI a házi feladatban: új szabályok jöhetnek

A mesterséges intelligencia már a magyar diákok tanulásának része. A friss PISA-adatok szerint a 15 éves magyar diákok 37 százaléka legalább hetente használ AI-chatbotot tanulási segítségként.

A használat célja többféle lehet:

• 25 százalék új témák előzetes feltérképezésére használja az AI-t,
• ugyanennyien szövegek összefoglalására,
• 29 százalék pedig írásbeli feladatok elkészítéséhez is igénybe veszi.

A diákok 61 százaléka arról számolt be, hogy az iskolában legalább alkalmanként foglalkoznak az AI által előállított információ minőségének értékelésével.

A PISA eredményei ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy nem önmagában az AI használata a döntő, hanem az, hogy a diák mire és hogyan használja az eszközt.

Nem mindegy, mire használják a diákok az AI-t

Az OECD-átlag alapján a szövegösszefoglalásra, kutatásra vagy fogalmazás elkészítésére AI-t használó diákok természettudományból mintegy 20 ponttal gyengébben teljesítettek, mint azok, akik nem használtak ilyen eszközöket.

Ezzel szemben azok a tanulók, akik általános tanulási támogatásra használták hetente az AI-t, nagyjából a nem használókkal azonos eredményt értek el.

Azoknál pedig, akik az iskolában azt is gyakorolták, hogyan kell megítélni az AI által adott információ minőségét, a rendszeres használathoz valamivel jobb teljesítmény társult.

Az OECD ugyanakkor hangsúlyozza: ezek az adatok összefüggéseket mutatnak, és nem bizonyítják, hogy önmagában az AI használata okozza a jobb vagy rosszabb eredményt.

Mi lesz a házi feladattal és az értékeléssel?

Egyelőre több fontos kérdés is nyitott. Nem tudni például, lesz-e országos elvárás az AI házi feladatban való használatára, hogyan változhat az értékelés, milyen segítséget kapnak a pedagógusok, és hogyan védik majd a diákok adatait, ha az iskolák AI-eszközöket alkalmaznak.

A készülő stratégia társadalmi egyeztetésének pontos dátumát egyelőre nem közölték.

Új Nemzeti alaptanterv is készül

Az AI-stratégia mellett új Nemzeti alaptanterv (NAT) is formálódik. Lannert Judit szerint az új tantervet csak alapos előkészítés és kipróbálás után vezetnék be. A miniszter korábban nagyjából másfél éves távlatot említett.

A NAT a köznevelés legfelső szintű tartalmi szabályozója: meghatározza, milyen tudást, készségeket és értékeket kell az iskoláknak átadniuk.

A készülő változtatások között egy átfogó szövegértés-fejlesztési program is szerepel. Ennek célja a nehézségek korai felismerése és a célzott segítségnyújtás lehet, miközben az iskolák módszertani támogatást és nagyobb szakmai mozgásteret kaphatnak.

PISA: romlott a magyar diákok szövegértése

A változtatások egyik fontos háttere a friss PISA-felmérés. A 2025-ös mérésben a magyar diákok szövegértésből 452 pontot értek el, miközben az OECD-országok átlaga 461 pont volt.

A magyar eredmény 2022 óta 21 ponttal esett vissza.

Matematikából 459, természettudományból pedig 480 pont lett a magyar átlag. A PISA eredményei alapján a szövegértés területén különösen jelentős a visszaesés.

Lannert Judit a közösségi média térnyerését és a megváltozott olvasási szokásokat is a romlás lehetséges háttereként említette. A PISA azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a teljesítményromlást egyetlen tényező, például a közösségi média okozta.

A telefonhasználat és a közösségi média is fókuszba kerülhet

A miniszter szerint a közösségi média kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan használatával kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy az elveheti a gyerektől az önálló gondolkodás és a gyakorlás lehetőségét, különösen akkor, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását.

A készülő oktatási stratégia ezért nemcsak az AI használatára, hanem a gyerekeket körülvevő teljes digitális környezetre is választ kereshet.

Európában is készülnek az AI-oktatás szabályai

A magyar változások egy szélesebb európai folyamatba illeszkednek. Az Európai Bizottság és az OECD júniusban mutatta be az általános és középiskolák számára kidolgozott AI-műveltségi keretrendszert.

A keretrendszer négy fő területre épül: hogyan lépjenek kapcsolatba a diákok az AI-jal, hogyan alkossanak vele, hogyan kezeljék és hogyan alakítsák azt. Tantermi ötleteket is tartalmaz, így kiindulópontként szolgálhat az oktatási rendszerek számára.

Közben az Európai Unióban a gyerekek és az AI-kapcsolatok szabályozása is napirenden van. A szeptember 17-én bemutatott EU KIDS Act javaslat többek között az AI-társak és chatbotok kiskorúak általi használatát is szabályozná.

Egyelőre még nem tudni, mi változik az iskolákban

A mostani bejelentések alapján az irány már látható, a konkrét szabályok azonban még hiányoznak. Nem tudni, pontosan hogyan változik majd a házi feladat, az értékelés, a telefonhasználat vagy az AI alkalmazása a magyar iskolákban.

Az év végére elkészülő oktatási stratégia és az AI-stratégia társadalmi egyeztetése után válhat világosabbá, milyen konkrét változtatások következnek. Az új NAT bevezetése pedig csak előzetes kipróbálás után várható.

Nem csak a hátrányos helyzetű gyerekek vannak bajban

- olvassa el korábbi cikkünket! 

Kép forrása: magnific