Munkába állnak a közmunkások a kórházakban
Húsz magyarországi kórház 334 közmunkást állít munkába áprilisban. A közmunkaprogram a szakmai utánpótlást szolgálja, a pályázók önként vállalták, hogy a központi program után is foglalkoztatják a képzésben résztvevők többségét, immár közalkalmazottként - mondta Bálint Attila, az SZMM szakmai főtanácsadója.
A fekvőbeteg-ellátó intézmények a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál pályázhattak, a jelentkezők közmunkás státusza december 31-ig tart, utána közalkalmazottként dolgozhatnak tovább - tájékoztatta Bálint Attila, a tárca szakmai főtanácsadója az MTI-t. A közmunkaprogram keretében a képzések után felnőtt betegápoló, ápolási asszisztens, kórházi kisegítő és adminisztrátori munkakörben helyezkedhetnek el a jelentkezők.
Bálint Attila elmondta: a program első hónapjában alapozó képzések lesznek, majd júniustól, júliustól kezdődnek a szakmai képzések, továbbá, akiknek már van valamilyen egészségügyi képesítésük, átképzésben vesznek részt. A jelentkezők kiválasztása eltért a megszokott gyakorlattól - mondta a szakember -, hiszen az intézmények még a pályázat beadása előtt a munkaügyi kirendeltségek segítségével együtt, közösen választották ki a jelölteket. Személyes elbeszélgetést követően az adott kórházba is kötelező volt ellátogatniuk a programban résztvevőknek, hogy lássák leendő munkahelyüket és a munkakörülményeket. Így ezek után csak a valós igényekre születtek meg a pályázatok - fejtette ki Bálint Attila.
A munkavállalókat a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatják a kórházak. Első havi bérük nyolcórás foglalkoztatásban a minimálbér szintje körül lesz, a további hónapokban pedig nagyjából bruttó 80 ezer forintos fizetésre számíthatnak közmunkásként. Amennyiben a kórház a munkavállalót a továbbiakban több műszakban vagy eltérő munkaidőben alkalmazza, a plusz juttatásait az intézmény fedezi.
Ez a pályázat a szakmai utánpótlást szolgálja, a pályázók önként vállalták, hogy a központi program után is foglalkoztatják a képzésben résztvevők többségét, immár közalkalmazottként - mondta Bálint Attila, aki reményét fejezte ki, hogy a jelentkezők a közmunkás státuszból kikerülve az ágazatban dolgoznak majd tovább. A pályázat lebonyolításában az Egészségügyi, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium mellett aktív szerepet vállalt az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány.
Bálint Attila elmondta: a program első hónapjában alapozó képzések lesznek, majd júniustól, júliustól kezdődnek a szakmai képzések, továbbá, akiknek már van valamilyen egészségügyi képesítésük, átképzésben vesznek részt. A jelentkezők kiválasztása eltért a megszokott gyakorlattól - mondta a szakember -, hiszen az intézmények még a pályázat beadása előtt a munkaügyi kirendeltségek segítségével együtt, közösen választották ki a jelölteket. Személyes elbeszélgetést követően az adott kórházba is kötelező volt ellátogatniuk a programban résztvevőknek, hogy lássák leendő munkahelyüket és a munkakörülményeket. Így ezek után csak a valós igényekre születtek meg a pályázatok - fejtette ki Bálint Attila.
A munkavállalókat a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatják a kórházak. Első havi bérük nyolcórás foglalkoztatásban a minimálbér szintje körül lesz, a további hónapokban pedig nagyjából bruttó 80 ezer forintos fizetésre számíthatnak közmunkásként. Amennyiben a kórház a munkavállalót a továbbiakban több műszakban vagy eltérő munkaidőben alkalmazza, a plusz juttatásait az intézmény fedezi.
Ez a pályázat a szakmai utánpótlást szolgálja, a pályázók önként vállalták, hogy a központi program után is foglalkoztatják a képzésben résztvevők többségét, immár közalkalmazottként - mondta Bálint Attila, aki reményét fejezte ki, hogy a jelentkezők a közmunkás státuszból kikerülve az ágazatban dolgoznak majd tovább. A pályázat lebonyolításában az Egészségügyi, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium mellett aktív szerepet vállalt az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon