Nem mennek nyelvvizsgázni

A 35–44 év köztiek közül ugyanakkor többen mennek nyelvvizsgát tenni, mint 2004–2006 környékén, az 55 év fölöttiek között pedig nagyjából stabil azoknak a száma, akik nyelvvizsgát szeretnének szerezni.

Egyre kevesebben vannak azok, akik alapfokú vizsgát tennének. Az angol és a német továbbra is uralkodó maradt: az összes vizsga 98 százaléka ebből a két nyelvből tevődik össze, az angol iránt kétszeres az érdeklődés a némethez képest.

A fiatalok vagy azért tesznek nyelvvizsgát, mert többletpontra számítanak a felsőoktatási felvételinél, vagy mert ez szükséges a diplomához.

Annak, hogy csökken a nyelvvizsgázók száma, nyilvánvalóan a népesség és az érettségizők számának csökkenése a fő oka. Emellett közrejátszhat a vizsgázók számának csökkenésében az is, hogy a külföldi felsőfokú tanulmányokra készülők nem tesznek itthon nyelvvizsgát, vagy a megcélzott intézmény által megkívánt, itthon nem akkreditált vizsgát tesznek.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) amögött, hogy három év alatt 28 százalékkal csökkent a nyelvvizsgák száma, nem elsősorban a demográfiai mozgást, hanem a felvételi pontszámítási rendszer megváltozását és az emelt szintű érettségik elterjedését látja.

Tapasztalataik szerint a magyar nyelviskolákba nem annyira a bizonyítvány, mint inkább a tudás és az érdekérvényesítési képesség fejlesztése miatt iratkoznak be a hallgatók.

Közel 50 ezer azoknak a száma, akik nyelvvizsga hiányában nem tudják átvenni diplomájukat. Rajtuk segítene a kormány a diplomamentő programmal 2015 augusztusáig. Március elejétől lehet majd jelentkezni.

metropol.hu