Nem mi leszünk a román vendégmunkások célállomása

Először készítettek tudományos igényességgel összeállított munkát (Ideiglenesen külföldön: a románok gazdasági migrációja), több egyetemi kutató közreműködésével a román gazdasági migrációról. Eleddig nem érezték szükségét a hivatalos román szervek a témával összefüggő felméréseknek, holott a migráció egyike Románia legfontosabb társadalmi jelenségeinek. Erre a megállapításra jutottak a Nyitott Társadalomért Alapítvány szociológusai nemrégiben megjelent, mintegy 200 oldalas tanulmányukban, amelyek a külföldi munkavállalásokról írtak.

2007-ben másfél millióan indulnának útnak

Jövőre a 18 és 59 év közötti román állampolgárok 11 százaléka, vagyis közel másfél milliónyian szeretnének külföldön dolgozni a felmérés adatai alapján. Legtöbben a 40 év alatti, bánsági és moldovai férfiak vannak, akiknek a családjából legalább egy személy már külföldön dolgozik.

Románia és az EU

Optimizmussal nézhet a csatlakozás elé a román gazdaság
Évente 250 kilométer autópályát akarnak építeni a románok
Csak résnyire nyitna a románok előtt Gyurcsány
Élelmiszer és ajándék lesz a hazautalt milliárdokból
További cikkek
A másfél millióból azonban csupán a fele rendelkezik valamilyen tervvel és konkrét elképzeléssel, a többiek számára a külföldi munkavállalás inkább egy óhaj vagy ábránd. Némileg meglepő, hogy a viszonylag jólszituált rétegből kerülnek ki azok, akik mennének: nem szegények, mégis frusztrálja őket a helyzetük és sokkal többre vágynak, mint amijük van. A végső lépést annak függvényében fogják megtenni, hogy milyen mértékben javul az életszínvonal Romániában a csatlakozás után.

Az ideiglenes, kifejezetten munkavállalási célzatú kivándorlás három hullámban érte a román munkaerő-piacot: az első, 1990-1995 közötti periódusban a munkavállalók éves kiáramlási rátája nem érte el az 5 százalékot. Az ezt követő öt éves időszak végére, 2001-ben már a munkaképes románok 7 százaléka vállalt munkát átmeneti jelleggel külföldön. A harmadik - legerőteljesebb - hullám az általános európai vízumkötelezettség megszüntetéséhez, 2002-höz köthető; 2006-ban már 2,5 millió olyan román család volt, amelynek legalább egy tagja vállalt munkát külföldön az elmúlt 16 évben.

Izrael helyett Olaszország

A célországok tekintetében is jelentős átstrukturálódás tapasztalható: míg a kilencvenes évek elején Izrael és Törökország, 1995 és 2001 között Olaszország és Spanyolország a listavezető, addig mostanra Itália maradt a románok számára az ígéret földje: az elmúlt öt év román migránsainak fele indult ide, negyedük az Ibériai-félszigetet vette célba. Még a Magyarországot tíz éven keresztül preferáló erdélyiek és bánságiak nagy része is az olasz csizma felé veszi útját napjainkban. Rövid népszerűség után Kanada és Svédország visszacsúsztak, ugyanakkor jelentős román (idény-jellegű) munkaerőt szív fel Szerbia, főleg a dél-bánsági régióból.

Eleinte a nőtlen, szakmunkás-végzettséggel vagy érettségivel rendelkező fiatal városi férfiak vágtak neki a külföldnek. Ez mostanára megváltozott: a nők majdnem ugyanolyan arányban szerepelnek a hazájukat ideiglenesen, munkavállalási szándékkal elhagyók között, mint a férfiak, s felzárkózott a falusi lakosság is. Napjaink tipikus román migránsa érettségizett, a húszas éveinek elején-közepén jár, legalább két rokona vagy ismerőse már hónapok óta külföldön dolgozik, s ő maga egy-másfél évet szándékozik otthonától távol tölteni.




1. oldal: Másfél milliós román invázió Európában
2. oldal: Hogy döntött Magyarország?


1/2. oldal





Nem mi leszünk a román vendégmunkások célállomása

Az első összefoglaló román tanulmány szerint mintegy másfél millióan szándékoznak időlegesen elhagyni az orszá- got. Az ígéret földjét leg- többen Olaszországban keresik.