Nem tudunk, vagy nem akarunk félretenni?
Miközben a magyarok fele szerint az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról, mindössze 3 százalékuk hiszi, hogy nyugdíjba vonulásukkor biztosítja is majd részükre a megfelelő mértékű juttatást. Ennek ellenére igen alacsony azon aktív korúak aránya is, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre.
A magyarok csaknem háromnegyede aggódik, hogy nyugdíjas éveinek jövedelme nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, és hasonló arányban gondolják így a lengyelek és a csehek is. Ennél valamivel kevesebben tartanak ettől Németországban (63 százalék), és még kevesebben Ausztriában (58 százalék).
Ennek ellenére, vagy éppen emiatt az osztrákok harmada rendszeresen takarékoskodik, míg a németek több mint 60 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire. Nálunk jóval előrelátóbbak a csehek is: a megkérdezettek több mint fele számolt be folyamatos megtakarításról. A magyarok, és a lengyelek, bár a legpesszimistábbak, nagyon kis arányban (27, 23 százalék) kezdik el a nyugdíj célú öngondoskodást már aktív éveikben - olvasható az Aviva szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Az Aviva által végzett kutatásból kiderül, hogy itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíj korhatár elérése után is dolgozhatnak, illetve nyugdíjukat külön munkával egészíthetik majd ki. Magyarországon az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály, a 25-34 évesek 65 százaléka utasítja el a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, míg a 35 és 54 év közöttiek mindössze 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
Éppen a fiatal és középkorú munkavállalóknak áll még elegendő idő rendelkezésre ahhoz, hogy eddigi befektetéseik visszanyerjék a tavalyi tőkepiaci visszaesések után megcsappant értéküket, jövőbeli megtakarításaik pedig gyarapodjanak, ezért számukra különösen fontos, hogy nyugdíjcélú megtakarításaik kezelését időben elkezdjék hangsúlyozta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési- és marketing vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról történő gondoskodást nem a nyugdíjba vonulás előtt néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már munkába álláskor érdemes elkezdeni.
Az Aviva kutatása szerint ennek ellenére a magyarok 74 százaléka látja biztosnak, hogy a nyugdíj korhatáron túl is dolgoznia kell majd, és az 55 felettiek 64 százaléka szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az állami ellátást kiegészítendő munkát vállaljon. Bár az öngondoskodás szükségességét érzi a magyar lakosság is, odáig még csak kevesen jutottak el, hogy tegyenek is érte valamit, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy sokan nem értik a nyugdíjtervezéssel összefüggő kérdéseket, nincsenek tisztában a hosszú távú takarékoskodás lehetőségeivel, így nem érzékelik ebben saját felelősségüket sem véli Zolnay Judit.
A magyarok több mint fele - 59 százalék - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel. Pedig az öngondoskodás különféle formái - köztük a befektetéshez kötött életbiztosítások - évtizedek óta elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon is, és a szolgáltatók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az edukációra és a tájékoztatásra.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Április 20-ig kell befizetnie a turizmusfejlesztési hozzájárulást az erre kötelezetteknek - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti... Teljes cikk
A magyar egészségügyben nemcsak az alacsony bérek, hanem a rossz munkahelyi légkör is egyre több dolgozót taszít el a pályától. Egy friss... Teljes cikk
Bár egyes egyetemi szakokkal kifejezetten alacsony fizetés vár a pályakezdőkre, ezek továbbra is népszerűek a felvételizők körében. Teljes cikk
- Most dől el minden: később már nem kérhető a nyugdíj újraszámítása 1 hete
- Ennyi magyar kap havi 2 millió forintnál több nyugdíjat 2 hete
- Évente egy kabát, de közben beázik a ház – mi történik a magyar nyugdíjakkal? 3 hete
- Kiknek jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély és mekkora az összege? 1 hónapja
- A szakértő szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja 1 hónapja
- Mi az a valorizációs szorzó, ami kulcs a nyugdíjszámításnál? 1 hónapja
- „Az egészséges nagymama, nagypapa olyan, mint a lottóötös” – növelhetik-e az egészségügyi kiadások a GDP-t? 1 hónapja
- Mennyivel kap kevesebbet a magyar az osztrák nyugdíjasnál? Így értéktelenedett el a nyugdíj Magyarországon 1 hónapja
- Hogyan lehetne visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? 1 hónapja
- Ekkora reálhozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak 2 hónapja
- Egy sornyi szakszervezet kéri a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását 2 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?