Német minimálbér: a kelet-európai fuvarosok kiszorítása a cél?

Elmondta: a közlekedési miniszterek luxemburgi tanácsülésén 11 uniós tagállam, köztük Magyarország panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a német minimálbér-szabályozás miatt.

Véleményük szerint a szabályozás hatalmas adminisztratív terhet és elfogadhatatlanul magas költségeket jelent a szállítási vállalatok számára. A levél aláírói úgy vélik: egyszerű és egységes uniós szabályokra van szükség a közlekedési ágazatban.

"Németország szociális dömpinggel vádolja a kelet-európai fuvarosokat, akik ezzel szemben azt állítják, hogy az alacsonyabb, kelet-európai munkabérből adódó olcsóbb szolgáltatás legitim versenyelőnyt jelent" - mondta.

A keddig tanácsülésen aláírt és Violeta Bulc közlekedésügyi, valamint Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős biztosoknak átadott levél azt a cél szolgálja, hogy minden lehetséges fórumon megpróbálja felhívni az Európai Bizottság figyelmét az azóta is aktuális problémára - mondta a diplomata.

Németország ellen tavaly indult kötelezettségszegési eljárás a fuvarozókat érintő minimálbér-szabályok alkalmazása miatt.

Az uniós bizottság az eljárás megindításakor megfogalmazott véleménye szerint a szabályozás aránytalan mértékben torzítja a szolgáltatáshoz és az áruk szabad mozgásához fűződő jogot az az előírás, hogy a német hatóságok minden Németországot érintő fuvar esetében a német minimálbér-szabályok dokumentált teljesítését követelik meg az út németországi szakaszán.

Németország 2015. január 1-jétől minden Németországban, továbbá oda vagy onnan árut szállító vagy pusztán az országon áthaladó fuvarozó esetében megköveteli, hogy a német földön végzett munka után a nem német munkáltatók is a német minimálbért, óránként bruttó 8,5 eurót fizessenek.