Németország: nagyobb támogatás a beteg hozzátartozóikat ápoló munkavállalóknak
A szociáldemokrata (SPD) vezetésű családügyi minisztérium megszavazott javaslata szerint a 2012-ben bevezetett szabályozástól eltérően a munkavállaló joga, nem pedig a munkaadó mérlegelésétől függő lehetőség lesz, hogy legfeljebb 24 hónapon keresztül csak heti 15 órát dolgozzon, ha ápolásra szorul valamely vele egy háztartásban élő súlyos beteg közeli hozzátartozója.
Erre az időszakra az állam a munkaadónak kamatmentes hitelt nyújt, amelynek révén a munkavállaló jövedelme kisebb mértékben csökken, mint a munkaidő. Például amennyiben a heti munkaidő 40-ről 20 órára csökken, a fizetés nem feleződik meg, hanem csak 25 százalékkal mérséklődik. Amikor pedig visszaáll az eredeti rend, a munkavállaló továbbra is a fizetése 75 százalékát kapja meg, amíg a hitel törlesztése befejeződik.
A tárca azt tervezte, hogy az új szabály a 15-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek körében vezetik be, de az SPD-vel közösen kormányzó konzervatív CDU/CSU kezdeményezésére végül 25-re emelték ezt a határt. A konzervatívok azzal érveltek, hogy a kisebb cégek működését veszélyeztetheti az új előírás.
A módosítás másik fő eleme, hogy évente 10 nap fizetett ápolási szabadságot vehetnek ki a 25 főnél nagyobb cégek dolgozói. Eddig csak fizetés nélküli szabadságot vehettek ki. A kormány számításai szerint ez az új szabály legfeljebb 100 millió euróval növeli a társadalombiztosítási rendszer költségeit éves szinten.
A családügyi minisztérium a javaslat indoklásában kiemelte, hogy a munkavállalók fokozottabb támogatására azért van szükség, mert egyre több beteg vagy idős ember szorul közeli hozzátartozók segítségére. Jelenleg a 80 milliós országban 2,63 millióan szorulnak ápolásra, közülük 1,85 millió embert otthon ápolnak, kétharmadukat kizárólag hozzátartozóik.
Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek bírálták az előterjesztést. Rámutattak, hogy a 25 fős határ miatt a munkavállalók igen jelentős része elesik a munkaidő csökkentésének lehetőségétől, és egyebek között követelték, hogy emeljék 30 napra a fizetett ápolási szabadság keretét.
Erre az időszakra az állam a munkaadónak kamatmentes hitelt nyújt, amelynek révén a munkavállaló jövedelme kisebb mértékben csökken, mint a munkaidő. Például amennyiben a heti munkaidő 40-ről 20 órára csökken, a fizetés nem feleződik meg, hanem csak 25 százalékkal mérséklődik. Amikor pedig visszaáll az eredeti rend, a munkavállaló továbbra is a fizetése 75 százalékát kapja meg, amíg a hitel törlesztése befejeződik.
A tárca azt tervezte, hogy az új szabály a 15-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek körében vezetik be, de az SPD-vel közösen kormányzó konzervatív CDU/CSU kezdeményezésére végül 25-re emelték ezt a határt. A konzervatívok azzal érveltek, hogy a kisebb cégek működését veszélyeztetheti az új előírás.
A módosítás másik fő eleme, hogy évente 10 nap fizetett ápolási szabadságot vehetnek ki a 25 főnél nagyobb cégek dolgozói. Eddig csak fizetés nélküli szabadságot vehettek ki. A kormány számításai szerint ez az új szabály legfeljebb 100 millió euróval növeli a társadalombiztosítási rendszer költségeit éves szinten.
A családügyi minisztérium a javaslat indoklásában kiemelte, hogy a munkavállalók fokozottabb támogatására azért van szükség, mert egyre több beteg vagy idős ember szorul közeli hozzátartozók segítségére. Jelenleg a 80 milliós országban 2,63 millióan szorulnak ápolásra, közülük 1,85 millió embert otthon ápolnak, kétharmadukat kizárólag hozzátartozóik.
Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek bírálták az előterjesztést. Rámutattak, hogy a 25 fős határ miatt a munkavállalók igen jelentős része elesik a munkaidő csökkentésének lehetőségétől, és egyebek között követelték, hogy emeljék 30 napra a fizetett ápolási szabadság keretét.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?