Ki nem vett szabadság kifizetése

Az alábbiakban a HR Portal szakértői anyagai és a hatályos jogszabályok alapján járjuk körül a szabadság pénzbeli megváltásának szabályait, különös tekintettel a munkaviszony megszűnésének esetére.

Főszabály: A szabadság pénzbeli megváltása szigorúan TILOS!

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 125. §-a egyértelműen rögzíti: a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. A jogszabály célja, hogy garantálja a munkavállaló pihenéshez és regenerálódáshoz való jogát. A szabadság rendeltetése a munkavégzés alóli mentesülés és a feltöltődés, nem pedig a jövedelemkiegészítés.

Fontos jogi buktató: Még a munkavállaló kifejezett, írásbeli kérésére vagy beleegyezésével sem fizethető ki a bentragadt szabadság a munkaviszony fennállása alatt. Bármilyen erre vonatkozó megállapodás – függetlenül attól, hogy a munkáltató és a dolgozó közösen egyezett-e meg benne – semmisnek minősül. Egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a hatóság komoly bírságot szabhat ki a jogellenes kifizetés miatt.

A kivétel: Mi történik felmondás és a munkaviszony megszűnése esetén?

Az Mt. egyetlenegy kivételt engedélyez a szabadság megváltására: amikor a munkaviszony megszűnik (Mt. 125. § (2) bekezdés).

Akár felmondással (munkáltatói vagy munkavállalói), akár közös megegyezéssel, próbaidő alatti azonnali hatállyal vagy a határozott idő lejártával szűnik meg a munkaviszony, az elszámolás szabályai a következők:

1. Időarányosítás kiszámítása

A munkavállalót a tárgyévben a munkában töltött idővel arányos szabadság illeti meg. A munkaviszony utolsó napján meg kell vizsgálni:

• Hány nap időarányos szabadság járt volna a dolgozónak az év kezdetétől a megszűnés napjáig?
• Hány napot vett igénybe ebből ténylegesen?

2. A bentmaradt napok kifizetése (Szabadságmegváltás)

Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig kevesebb szabadságot vett igénybe, mint amennyi az időarányos juttatása alapján megillette volna, a ki nem vett napokat a munkáltató köteles pénzben megváltani.

• A kifizetés alapja a munkavállaló távolléti díja.
• A megváltás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó igazolásokkal együtt, legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő ötödik munkanapon ki kell fizetni a dolgozónak (Mt. 80. § (2)).

3. Kiadható-e a szabadság a felmondási idő alatt?

A munkáltató nem köteles automatikusan kifizetni a szabadságot felmondás esetén, ha az még a felmondási idő alatt kiadható. Mivel a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, a munkáltató dönthet úgy, hogy a felmondási idő alatt adja ki a bentmaradt napokat.

Figyelem: Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót a felmondási idő felére mentesíteni kell a munkavégzés alól. A szabadság csak a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakra adható ki!

4. Mi történik, ha a dolgozó „túlvette” a szabadságát?

Előfordulhat, hogy a munkavállaló az év elején több szabadságot vett ki, mint amennyi a munkaviszonya év közbeni megszűnésekor időarányosan járt volna neki.

A joggyakorlat szerint, ha a szabadságot a munkáltató adta ki (és nem a munkavállaló tévesztette meg a munkáltatót), a „túlvett” szabadságra kifizetött munkabér visszakövetelésére vagy a munkabérből való levonására a munkáltató egyoldalúan nem jogosult, kivéve, ha erre a munkavállaló kifejezett hozzájárulását adja, vagy a felek ebben előre megállapodtak.

Gyakorlati példák

1. példa: Év végi bentragadt napok kifizetésének kérése

Helyzet: Katalin adminisztrátorként dolgozik egy cégnél. Év végén 6 nap nem használt szabadsága marad. Mivel karácsonykor utazást nem tervez, kéri a HR-osztályt, hogy a 6 napot fizessék ki számára a decemberi bérrel.

Megoldás: A HR-es szakembernek meg kell tagadnia a kérést. Mivel Katalin munkaviszonya folyamatosan fennáll, a szabadság pénzbeli megváltása jogellenes lenne. A megmaradt napokat az Mt. szabályai szerint ki kell adni (pl. átvinni a következő évre a törvényi kivételek alapján), de kifizetni nem lehet.

2. példa: Munkavállalói felmondás június végén

Helyzet: Péter június 30-i hatállyal felmond a munkahelyén. Az egész évre járó szabadságkerete 20 nap lenne, de június végéig csak 4 napot vett ki.

Megoldás: Június 30-ig az év fele telt el, így Péter időarányos szabadsága erre az időszakra 10 nap ($20 \times 0{,}5$). Mivel 4 napot már kivett, 6 nap ki nem vett szabadsága maradt. A munkáltató vagy kiadja ezt a 6 napot a júniusi felmondási idő alatt, vagy ha ez nem történik meg, a munkaviszony utolsó napján a 6 napra járó távolléti díjat köteles kifizetni neki szabadságmegváltásként.

3. példa: Munkáltatói felmondás és felmentési idő

Helyzet: Éva munkaviszonyát a munkáltató felmondással szünteti meg. A felmondási idő 60 nap, amiből 30 napra kötelező mentesíteni Évát a munkavégzés alól. Évának 8 nap időarányos ki nem vett szabadsága van.

Megoldás: A munkáltató a 8 nap szabadságot kiadhatja a felmondási idő azon 30 napja alatt, amikor Éva még munkavégzésre kötelezett. A felmentési idő (a másik 30 nap) alatt szabadság már nem adható ki. Ha a munkáltató nem adja ki a 8 napot a munkavégzési időszakban, a munkaviszony végén pénzben kell azt megváltania.

További cikkünk a témában: 

Mikor vihető át a szabadság a következő évre? Szabályok és gyakorlati példák

A cikk tájékoztató jellegű, jogi tanácsadást nem helyettesít.