Nincs elég önbizalmunk állásvadászatkor
A Kelly Services nemzetközi felmérése mintegy 115.000 dolgozó véleményét gyűjtötte össze összesen 33 országban - köztük majdnem 4.500 magyar munkavállalóét - számos, a munkahely-kereséssel valamint a toborzási folyamat egyes aspektusaival kapcsolatos témában.
A felmérés főbb megállapításai a következők:
Az álláskeresőknek sokszor igen rövid idő áll a rendelkezésére, hogy eladják magukat a potenciális munkaadónak, úgyhogy a lehető legjobban ki kell használniuk minden lehetőséget - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services magyarországi ügyvezető igazgatója.
Ehhez szükségük van egy jól összeállított önéletrajzra, továbbá tisztában kell lenniük azzal is, milyen pozitívumokat, erősségeket tudnak munkavállalóként felmutatni. Az sem árt, ha az interjú előtt az álláskereső részletesebben is tájékozódik az adott cégről, így meghatározhatja, milyen értéket képviselhet saját tapasztalata és háttere a lehetséges munkaadó számára.
A felmérés szerint, míg az álláskeresők 46 százaléka meg van győződve arról, hogy önéletrajza a lehető legjobb képet nyújtja róla a munkaadók számára, 25 százaléka éppen ellenkezőleg gondolja, 29 százalék pedig nem tudta eldönteni.
A munkavállalók 17 százaléka elismeri, hogy állított már magáról valótlant az önéletrajzában vagy egy interjú során. A leggyakoribb ilyen valótlanságok a korábbi pozíciókban keresett jövedelem felnagyítása, valamint egyes múltbéli negatívumok elhallgatása. A felmérés szerint a férfiak inkább hajlamosak valótlanságot állítani, mint a nők.
A válaszadók 57 százaléka úgy vélte, jól szokott szerepelni a személyes állásinterjúk során, 9 százalék viszont éppen ellenkezőleg gondolta, 34 százalék pedig nem tudta megmondani. A férfiak magabiztosabbak az állásinterjúk során mutatott teljesítményüket illetően, mint a nők.
Bár az álláskeresők egy része nincs meggyőződve arról, hogy a toborzási folyamat során képes jól szerepelni, a legtöbben úgy vélik, a munkaadók részéről tisztességes elbánásban volt, illetve van részük. Arra a kérdésre, hogy vajon a munkaadók korrektül jártak-e el vele szemben az interjúztatási folyamat során, a munkavállalók 81 százaléka válaszolt igennel, 17 százalék szerint a munkaadók viselkedése időnként korrekt volt, és csak 2 százalék mondta, hogy soha nem volt az.
Bár az álláskeresés folyamatában a jelentkezések beküldése és a személyes interjúkon való részvétel komoly erőpróbának bizonyulhat, a válaszadók szerint a folyamat legrosszabb része nem ez.
Az álláskeresési folyamat legrosszabb része a válaszadók 58 százaléka szerint a "várakozás a munkaadó válaszára", ezt követi az "álláslehetőségek megtalálása" (hirdetések böngészése, stb.), majd "az interjúkon való részvétel" (mindkettő 14 százalékkal), az "önéletrajz elkészítése" (8 százalék), és csak ezek után jön a "jelentkezési lapok kitöltése" (7 százalék).
A felmérés kitért arra is, hogy vajon mely tényezők határozzák meg leginkább egy munkavállaló adott állásra való alkalmasságát. Arra a kérdésre, hogy mely tulajdonságot értékelik egy adott pozícióra való alkalmasság legjobb fokmérőjének, a legtöbb szavazatot (36 százalék) a "hozzáállás és személyiség" kapta, a második helyen pedig szoros versenyben (34 százalék) a szakmai tapasztalat végzett. A válaszadók a további tényezők, úgymint az interjún mutatott teljesítmény, a végzettség, a referenciák vagy a pszichológiai teszteredmények jelentőségét egyaránt viszonylag csekélynek értékelték.
A válaszadók legnagyobb része (28 százalék) a jelenlegi vagy legutóbbi állását személyes kapcsolatok segítségével találta meg; a második leghatékonyabb módszernek az online álláshirdetések böngészése bizonyult (21 százalék), ezt követik az egyéb módszerek (18 százalék), majd a "munkaadóval kezdeményezett közvetlen kapcsolatfelvétel", a "közvetlenül a munkaadótól vagy személyzeti tanácsadótól érkező megkeresés", valamint az újsághirdetés (egyaránt 11 százalék).
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?