Nincs elég önbizalmunk állásvadászatkor

Egy friss nemzetközi munkahelyi felmérés szerint a magyarországi álláskeresők több mint fele úgy véli, önéletrajza nem a lehető legjobb képet festi róla a potenciális munkaadó felé, több mint egyharmaduk pedig attól tart, hogy nem szerepel jól a személyes állásinterjúk során.

A Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő és kölcsönző cég által készített felmérésből az is kiderül, hogy sok magyar munkavállaló elismeri, az önéletrajzában illetve az állásinterjúk során nem csak valós információkat ad meg.

A Kelly Services nemzetközi felmérése mintegy 115.000 dolgozó véleményét gyűjtötte össze összesen 33 országban - köztük majdnem 4.500 magyar munkavállalóét - számos, a munkahely-kereséssel valamint a toborzási folyamat egyes aspektusaival kapcsolatos témában.

A felmérés főbb megállapításai a következők:

a munkavállalók 54 százaléka nincs meggyőződve arról, hogy önéletrajza a lehető legjobb színben tünteti fel,

43 százalékának kétségei vannak afelől, hogy jól szerepel-e a személyes állásinterjúk során,

17 százaléka elismeri, hogy előfordult már, hogy önéletrajzában vagy egy állásinterjú során valótlant állított,

mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy az adott pozícióra való alkalmasságot a végzettség mutatja legjobban,

58 százalék szerint az álláskeresési folyamat legrosszabb része a várakozás a munkaadó válaszára,

81 százalék véli úgy, hogy a munkaadók az állásinterjúk során általában korrekt magatartást tanúsítanak vele szemben.

Az álláskeresőknek sokszor igen rövid idő áll a rendelkezésére, hogy eladják magukat a potenciális munkaadónak, úgyhogy a lehető legjobban ki kell használniuk minden lehetőséget - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services magyarországi ügyvezető igazgatója.

Ehhez szükségük van egy jól összeállított önéletrajzra, továbbá tisztában kell lenniük azzal is, milyen pozitívumokat, erősségeket tudnak munkavállalóként felmutatni. Az sem árt, ha az interjú előtt az álláskereső részletesebben is tájékozódik az adott cégről, így meghatározhatja, milyen értéket képviselhet saját tapasztalata és háttere a lehetséges munkaadó számára.

A felmérés szerint, míg az álláskeresők 46 százaléka meg van győződve arról, hogy önéletrajza a lehető legjobb képet nyújtja róla a munkaadók számára, 25 százaléka éppen ellenkezőleg gondolja, 29 százalék pedig nem tudta eldönteni.

A munkavállalók 17 százaléka elismeri, hogy állított már magáról valótlant az önéletrajzában vagy egy interjú során. A leggyakoribb ilyen valótlanságok a korábbi pozíciókban keresett jövedelem felnagyítása, valamint egyes múltbéli negatívumok elhallgatása. A felmérés szerint a férfiak inkább hajlamosak valótlanságot állítani, mint a nők.

A válaszadók 57 százaléka úgy vélte, jól szokott szerepelni a személyes állásinterjúk során, 9 százalék viszont éppen ellenkezőleg gondolta, 34 százalék pedig nem tudta megmondani. A férfiak magabiztosabbak az állásinterjúk során mutatott teljesítményüket illetően, mint a nők.

Bár az álláskeresők egy része nincs meggyőződve arról, hogy a toborzási folyamat során képes jól szerepelni, a legtöbben úgy vélik, a munkaadók részéről tisztességes elbánásban volt, illetve van részük. Arra a kérdésre, hogy vajon a munkaadók korrektül jártak-e el vele szemben az interjúztatási folyamat során, a munkavállalók 81 százaléka válaszolt igennel, 17 százalék szerint a munkaadók viselkedése időnként korrekt volt, és csak 2 százalék mondta, hogy soha nem volt az.

Bár az álláskeresés folyamatában a jelentkezések beküldése és a személyes interjúkon való részvétel komoly erőpróbának bizonyulhat, a válaszadók szerint a folyamat legrosszabb része nem ez.

Az álláskeresési folyamat legrosszabb része a válaszadók 58 százaléka szerint a "várakozás a munkaadó válaszára", ezt követi az "álláslehetőségek megtalálása" (hirdetések böngészése, stb.), majd "az interjúkon való részvétel" (mindkettő 14 százalékkal), az "önéletrajz elkészítése" (8 százalék), és csak ezek után jön a "jelentkezési lapok kitöltése" (7 százalék).

A felmérés kitért arra is, hogy vajon mely tényezők határozzák meg leginkább egy munkavállaló adott állásra való alkalmasságát. Arra a kérdésre, hogy mely tulajdonságot értékelik egy adott pozícióra való alkalmasság legjobb fokmérőjének, a legtöbb szavazatot (36 százalék) a "hozzáállás és személyiség" kapta, a második helyen pedig szoros versenyben (34 százalék) a szakmai tapasztalat végzett. A válaszadók a további tényezők, úgymint az interjún mutatott teljesítmény, a végzettség, a referenciák vagy a pszichológiai teszteredmények jelentőségét egyaránt viszonylag csekélynek értékelték.

A válaszadók legnagyobb része (28 százalék) a jelenlegi vagy legutóbbi állását személyes kapcsolatok segítségével találta meg; a második leghatékonyabb módszernek az online álláshirdetések böngészése bizonyult (21 százalék), ezt követik az egyéb módszerek (18 százalék), majd a "munkaadóval kezdeményezett közvetlen kapcsolatfelvétel", a "közvetlenül a munkaadótól vagy személyzeti tanácsadótól érkező megkeresés", valamint az újsághirdetés (egyaránt 11 százalék).

Nincs elég önbizalmunk állásvadászatkor

Munkahelyi tréfa: benzint öntött a csikkjére és felgyújtotta kollégáját

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Kiszűrhető a komolytalan állásajánlat

Folyamatos az álláskeresés

Állásinterjú előtt állsz? A 10 leggyakoribb kérdés, amelyre érdemes felkészülnöd

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

HR Szavazás

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló