Nők vezetői székben: jó vezetői attitűd, a férfi-női arányok és a gazdasági kilátások

- A magyar nagyvállalatok női vezetői sok szempontból másképp látják a világot és vállalatuk helyzetét, mint a globális nagyvállalatok felsővezetői. Utóbbiak alapvetően optimistábbak cégük növekedésével kapcsolatban szemben a hazai női igazgatókkal - mondta Liptay Gabriella, a KPMG marketing és kommunikációs igazgatója, felvezetve a KPMG International 2018-as kutatásának részleteit. A női energiák elengedhetetlenül fontosak a cégvezetetésben, de fontos, hogy a kifejezés módjában se kelljen óvatoskodniuk a férfi partnerekkel szemben. Többek között erről is szó esett az Egyenlítő Alapítvány és a KPMG Női vezetők kerekasztalbeszélgetésén.

Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem kutatója szerint a női vezetők nem feltétlenül óvatosabbak a céges kultúrában. Mindössze arról lehet szó, hogy a férfi vezetők elsősorban olyan ágazatokban uralják a cégek felsővezetését, amelyek manapság gyorsabb növekedés elé néznek. Tipikusan ilyen a tech szcéna, ahol a férfiak túlsúlya itthon még nyomasztóbb a nemzetközi átlaghoz képest.

Zsidai Roy hangsúlyozta, nem számszerűsítve, de kell, hogy ki legyenek egyensúlyozva a különböző szerepek az egyes cégek vezetőségeiben, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy női és férfi energiák egyaránt jelen legyenek. Ezt erősítette meg Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója is, aki szerint a fele-fele arányú csapatok sokkal sikeresebbek tudnak lenni, mint a csak férfi vagy csak női összetételűek.

A Magyarországon működő nagy cégek aktívan tesznek azért, hogy segítsék a női munkavállalóik vezetői pozicióba kerülését, hiszen látják, hogy ez megfizetődő, továbbá ma még szükség van a pozitív diszkriminációra - tette hozzá Heal Edina.

Nem könnyű elmozdulni a holtpontról

Mellesleg a KPMG International 2018-as kutatása szerint az 500 legnagyobb vállalat vezetője között alig 5 százalék a nők aránya, csak mintegy 21 százalékban foglalják el hölgyek az igazgatósági helyeket, és ezek a számok az elmúlt években alig változtak.

Az, hogy több női vezető lesz a jövőben a digitalizációnak és a távmunkának köszönhető. Erről már Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális és üzletfejlesztési igazgatója beszélt. Ő és Sásdi Helga, a Saatchi&Saatchi ügyvezetője egyetértettek abban, hogy a nők nagyon sokat köszönhetnek a technológiai fejlődésnek, hiszen internet, okostelefonok és hatékony távmunka alkalmazások nélkül nem tudtak volna egyszerre megfelelni a családi és a vállalati kihívásoknak. Ráadásul a két vezető szerint az idő a nőknek dolgozik, ugyanis azok a cégek, amelyek nem ismerik fel a megváltozott munkakörülményeket és nem rugalmasak a kötetlen munkaidőben dolgozó például kisgyermekes nőkkel kapcsolatban, ők bizony nem fognak munkaerőt találni. Azonban mindkét vezető szerint kiemelten fontos a cégen belül a távmunkával kapcsolatos tapasztalatok értékelése.

A női felsővezetőknek tulajdonított túlzott óvatosság kapcsán Mészáros Kinga, a Centrál Médiacsoport vezérigazgatója elmondta: Magyarországon a hatósági elvárásoknak történő megfelelés a gyorsan változó jogszabályi környezetben számos szektorban, így a médiapiacon is fontossá vált, vagyis ez a különbség nem annyira gender, mint inkább országspecifikus.

Kvóta igen vagy nem?

A beszélgetésen természetszerűleg szóba került a pozitív diszkrimináció kérdése is. A részvevők zöme egyetértett abban, hogy ez szükséges lehet, de abban is, hogy a vállalat szempontjából hosszú távon a rátermettség alapján történő kiválasztás garantálja a hatékonyságot. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója a beszélgetésen elmondta, hogy a kvóta egy jó ötlet, mely segít a kiegyenlítésben, de az fontos, hogy nem írhatja felül a vezetői készségeket. A reprezentáció miatt fontos, hogy legyenek nők a vezetésben mind az üzleti életben, mind a politikában, hiszen a vegyes összetételű csapatok az élet minden területén hatékonyabbak, mint a homogének. A pozitív diszkriminációval lökést lehet adni ennek a folyamatnak, de fontos a lépés megfelelő kommunikációja, és annak a pontnak a felismerése, ahol a gyakorlat már kontraproduktívvá válik.

Az ITC szektorban még mindig nehezen érhető el, hogy a nők aránya magas legyen, de Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatójának tapasztalata szerint megfigyelhető, hogy minél magasabbra tekintünk a ranglétrán, annál magasabb a női felsővezetők aránya - akikre ráadásul hosszú távon lehet számítani.

Más megközelítésből emelte ki a kommunikáció hatékonyságának kérdését Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója. Szerinte fontos lenne, hogy a női vezetőknek ne kelljen elférfiasodniuk ahhoz, hogy vezetők lehessenek. A női energiák akkor tudnak hatékonyan támogatni bármilyen szervezetet, ha a nőknek a kifejezés módjában sem kell óvatoskodniuk a férfi partnerekkel szemben.