Nyelviskolák: csökkenni fog a magyar dolgozók versenyképessége

Salusinszky András, az egyesület elnöke szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: felmérésük szerint a dolgozók nyelvi képzését biztosító vállalatok közel 60 százaléka finanszírozta a tanfolyamokat a szakképzési hozzájárulásból, így az újonnan elfogadott törvény több ezer elsősorban hazai kis-és középvállalkozás képzési keretét csökkenti.

Ez az intézkedés éppen annak a társadalmi rétegnek nem biztosítja a fejlődési lehetőséget, amelynek 75 százaléka saját bevallása szerint nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. Mint írták, az egyik vezető állásportál felmérése alapján 2010-ben a hazai munkaadók 61 százaléka várt el legalább tárgyalóképes angol nyelvtudást az új belépőktől. Mindeközben az EU statisztikák szerint a 25-64 éves magyar lakosság alig 15 százaléka állította, hogy beszél angolul - áll a Nyesze közleményében.

Hangsúlyozták, hogy a törvénymódosítás valószínűleg az adóbevételek növelését célozta, de szerintük tévedés, hogy ez a lépés a költségvetésre csak pozitívan hathat. Kimutatható ugyanis, hogy a nyelvtudás a külkereskedelem egyik alapvető mozgató rugója. Egyetemi kutatások szerint régiónkban az angol nyelv ismerete átlagosan 74 százalékkal növeli az egyes országok külkereskedelmi forgalmát. A parlament hétfői ülésén fogadta el az új, szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt.