Nyelvvizsgát kapnak a határon túli diákok az érettségiért
Ma már minden diák, aki a szomszédos országokban az adott államnyelvből érettségi vizsgát tesz, az ezt elismertetheti nyelvvizsgaként Magyarországon és pontot kap érte a felvételi eljárás során - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
- Régóta húzódó ügynek tettünk pontot végére, és egy olyan igazságtalanságot és méltánytalanságot tudtunk orvosolni, mely régi kívánsága a határon túli magyaroknak - emelte ki Répás Zsuzsanna. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár hozzátette: 2007 óta volt gyakorlat, hogy azok, akik a határon túl anyanyelvű középiskolába jártak, de ugyanazokkal a feltételekkel letették az államnyelvből az érettségit, mint bárki más, nem kaptak érte semmilyen nyelvvizsgát vagy pontokat Magyarországon a felvételi eljárásban. Ezzel szemben a többségi nyelvű gimnázium elvégzését követően letett ugyanazon érettségi vizsga után a magyarországi magyar diákok felsőfokú nyelvvizsgát és pontot kaptak. Ma már minden diák, aki a szomszédos országokban az adott államnyelvből érettségi vizsgát tesz, az ezt elismertetheti nyelvvizsgaként Magyarországon és pontot kap érte a felvételi eljárás során.
- A külhoni magyaroknak nincsenek igazán jó lehetőségeik a továbbtanulásra, ezért nekünk, itthoni magyaroknak kell segítenünk őket, hogy minél többen diplomához jussanak, és utána a saját szülőföldjüket gyarapítsák - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Az oktatásért felelős államtitkár megjegyezte: ez a döntés, amely a nyelvvizsgarendelet módosítását involválja, azt segíti, hogy a magyarországi diákokkal azonos versenyfeltételek és bizonyos előnyök mentén kerülhessenek be itthoni felsőoktatási intézményekbe a határon túli magyar tanulók.
Ahogy Hoffmann Rózsa fogalmazott: a döntésnek két eleme van. Egyrészt azok, akik odakint magyar tannyelvű iskolában tanulnak, de leteszik az érettségi vizsgát az adott ország nyelvén, középfokú nyelvvizsgát kapnak, illetve az érte járó 28 pontot. Másrészt azok, akik olyan iskolába jártak, ahol valamely közismereti tárgyat az adott ország hivatalos nyelvén tanultak legalább 2 éven keresztül, az adott érettségi felsőfokú nyelvvizsgával egyenlő, azaz 40 pontot jelent számukra.
- A döntéssel ösztönözhetjük a diákokat, hogy magyar tanítási nyelvű középiskolába járjanak - mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a döntés 2013-tól keresztféléves felvételi eljárástól, a lép életbe, és körülbelül 1000 diákot érint.
Edupress.hu
- A külhoni magyaroknak nincsenek igazán jó lehetőségeik a továbbtanulásra, ezért nekünk, itthoni magyaroknak kell segítenünk őket, hogy minél többen diplomához jussanak, és utána a saját szülőföldjüket gyarapítsák - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Az oktatásért felelős államtitkár megjegyezte: ez a döntés, amely a nyelvvizsgarendelet módosítását involválja, azt segíti, hogy a magyarországi diákokkal azonos versenyfeltételek és bizonyos előnyök mentén kerülhessenek be itthoni felsőoktatási intézményekbe a határon túli magyar tanulók.
Ahogy Hoffmann Rózsa fogalmazott: a döntésnek két eleme van. Egyrészt azok, akik odakint magyar tannyelvű iskolában tanulnak, de leteszik az érettségi vizsgát az adott ország nyelvén, középfokú nyelvvizsgát kapnak, illetve az érte járó 28 pontot. Másrészt azok, akik olyan iskolába jártak, ahol valamely közismereti tárgyat az adott ország hivatalos nyelvén tanultak legalább 2 éven keresztül, az adott érettségi felsőfokú nyelvvizsgával egyenlő, azaz 40 pontot jelent számukra.
- A döntéssel ösztönözhetjük a diákokat, hogy magyar tanítási nyelvű középiskolába járjanak - mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a döntés 2013-tól keresztféléves felvételi eljárástól, a lép életbe, és körülbelül 1000 diákot érint.
Edupress.hu
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon