A diákmunkákat nem rendíti meg az AI: mennyit keresnek és hol van szükség a diákokra?

Aki akar, az tud dolgozni

Az tudható, hogy a pályakezdők, a munkaerőpiacon elsősorban szellemi területen junior pozíciókban indulók, nincsenek könnyű helyzetben a mesterséges intelligencia térnyerése miatt, hiszen a rutinszerű, alacsony hozzáadott értékű feladatokat egyre inkább automatizálják, ez azonban a klasszikus diákmunkák területén még kevéssé jellemző, osztották meg tapasztalataikat az iskolaszövetkezeti szakértők. 

Tóth Rozália, Prodiák Iskolaszövetkezet elnöke a fizikai és kereskedelmi területeket emelte ki, ahol nem érzékelhető ez a hatás: „A logisztikai, raktári, gyártási, áruházi és ruhabolti munkakörökben a humán erőforrás továbbra is elengedhetetlen, így ezen a területen a diákok iránti kereslet stabilan magas, és nem látható kiváltási kockázat rövid távon sem.” A WHC képviselője kiegészítette még a sort a vendéglátással, a turizmussal és a mezőgazdasági munkakörökkel, ahol szintén személyes jelenlétre van szükség. Így nem tapasztalnak keresletcsökkenést a diákokra a piacon, és mint írták: „ma Magyarországon az a diák, aki szeretne dolgozni, jellemzően talál lehetőséget.” 

Új készségek, új lehetőségek

Irodai és gyakornoki területen azonban már mindkét cég érzékeli valamennyire az MI-hatását, de a WHC szakértője szerint ez azonban inkább átalakulást jelent, mint tömeges kiszorítást. Egyre értékesebbek azok a diákok, akik gyorsan tanulnak, technológiailag nyitottak és jól használják az AI-eszközöket. 

A Prodiák elnöke pedig új lehetőségekre, az AI-hoz kapcsolódó feladatkörökre is felhívja a potenciális gyakornokok figyelmét.  Ahol a diákok feladata már nem az alapszintű munka elvégzése, hanem az AI által előállított output ellenőrzése, finomhangolása és üzleti alkalmazása.

Ilyenek az:

• AI-t támogató, asszisztens jellegű szerepek

• AI által generált tartalmak ellenőrzése, validálása

• marketing és kommunikációs területen AI-alapú kampányok támogatása

• digitális tartalomkészítés AI eszközökkel

Arra a kérdésre, hogy az applikációkon keresztül végezhető platform munkák által kínált rugalmasság mennyire jelentenek konkurenciát az iskolaszövetkezeteknek a szakértők azt válaszolták, hogy nem igazán jelentenek direkt versenyt, mert a diákmunka is nagyfokú szabadságot ad a saját időbeosztásra, az appok inkább az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozókat célozzák, illetve az ételfutárkodás a külföldi diákok körében lett igazán népszerű. 

A cégek képviselői emellett úgy gondolják, hogy a diákszövetkezeti munkák területén nagyobb a jogbiztonság és a kiszámíthatóság, és a gyors pénzkereseti lehetőségen túl, mivel a munkáltatók továbbra is hangsúlyt fektetnek az utánpótlásnevelésre, ami a gyakornoki, illetve akár diákmunkákból is kiindulhat, így a hosszabb távú karriercélokat egy ilyen induló pozícióból jobban el lehet érni. 

Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet elnöke

Mennyit keresnek a diákmunkások? 

Az órabérek jelentős eltéréseket mutatnak a szektor / munkakör területe és elhelyezkedése szerint, ugyanis nagy a különbség elsősorban Budapest és a kiemelt turisztikai, valamint az egyéb régiók között. Összességében elmondható, hogy a diákmunka órabérek 1700 forinttól, akár 3000-4000 forint környékére is felszaladhatnak. 

A Prodiák Iskolaszövetkezet a következő bérsávokat adta meg: 

Fizikai munkakörökben (pl. raktári kisegítő, árufeltöltő, vendéglátás, betanított munka) országosan jellemzően 1 700 – 2 500 Ft/óra közötti bérekkel találkozhatnak a diákok. Budapesten és Pest megyében a kiemeltebb szezonális vagy hétvégi munkák esetében akár 2 700 – 3 000 Ft/óra órabér is elérhető lehet, míg vidéken a legtöbb pozíció jellemzően 1 700 – 2 200 Ft/óra között mozog.

Szellemi munkakörökben (pl. adminisztráció, ügyfélszolgálat, call center, irodai asszisztencia) az országos órabérek általában 1 900 – 2 800 Ft/óra között alakulnak. Budapesten több nyelvet igénylő vagy speciálisabb pozíciók esetében a bérek elérhetik a 3 000 – 3 500 Ft/óra szintet is, míg vidéken jellemzően 1 900 – 2 500 Ft/óra közötti sáv figyelhető meg.

Gyakornoki pozíciókban a legnagyobb különbségek továbbra is a szakterület és a nyelvtudás függvényében láthatók. Országosan a gyakornoki órabérek jellemzően 2 000 – 3 500 Ft/óra között mozognak, azonban IT, mérnöki, pénzügyi vagy speciális nyelvtudást igénylő területeken Budapesten akár 4 000 – 4 500 Ft/óra feletti bérek is előfordulhatnak. Vidéken a legtöbb gyakornoki pozíció jelenleg 2 000 – 3 000 Ft/óra közötti sávban található.

A WHC kiemelte még a mezőgazdasági szezonális munkakörök díjazását: az órabérek a minimálbérhez igazodó szintektől akár bruttó 2200 forintig terjedhetnek, bizonyos térségekben pedig a napi munkabér már a 18 ezer forintot is eléri.

Összességében egy aktív diák havi bruttó 323–420 ezer forint közötti összeget is megkereshet, különösen nyáron vagy több műszak vállalásával – jelezték. 

Mit keresnek a munkáltatók és mi vonzza a diákokat? 

A legkeresettebbek most is a klasszikus diákmunkakörök, vagyis a kereskedelemben, a vendéglátásban, turizmusban, logisztikában, és a gyorséttermekben van szükség a fiatal munkavállalókra. A WHC ezen túlmenően kiemelte az autóipart, a gyógyszeripart és az egyéb termelőtevékenységet folytató gyárakat, ahol a tartós munkaerőhiány miatt egyre nyitottabbá válnak a cégek a diákok foglalkoztatására. 

A diákok körében pedig a strandokon és fesztiválokon végezhető feladatok mellet, amelyek minden szezonban gyorsan betelnek, továbbra is az irodai és gyakornoki pozíciók a legnépszerűbbek, ahol a választásban a szakmai tapasztalatszerzésen túl, a későbbi karrierlehetőség, és a „könnyebb” munkakörnyezet is szerepet játszik. Ahogy vonzerőben döntő tényező a hibrid vagy akár teljes távmunka lehetősége is. 

A Prodiák összegyűjtött néhány népszerű munkakört és területet: 

- irodai és adminisztratív pozíciók, 

- az IT-hoz és digitális területekhez kapcsolódó gyakornoki munkák, például szoftverfejlesztés (Java, C++, Python), rendszeradminisztráció, IT támogatás (L1/L2) és adatelemzés (Junior fejlesztő/ tesztelő, helpdesk)

- keresettek a marketing- és kommunikációs gyakornoki pozíciók, ahol a hallgatók tartalomgyártással, online marketinggel, szövegírással vagy kampánykezeléssel foglalkozhatnak. 

A nagyobb vállalatok gyakornoki programjai különösen értékesek a diákok számára, hiszen akár pénzügyi, HR, mérnöki területen is valós szakmai tapasztalatot szerezhetnek.

Mindkét iskolaszövetkezet képviselője hangsúlyozta, hogy a gyakornoki programok továbbra is stratégiai utánpótlásnevelést jelentenek a cégek számára, különösen a nagyvállalatok és a multinacionális cégek körében, elsősorban pénzügyi, IT és logisztikai területeken. Ugyanakkor az átmenet már nem feltétlenül olyan automatikus teljes állásba, mint korábban, a munkáltatók jobban válogatnak a fiatalok közül, és csak a legjobban bevált gyakornokokat tartják meg.