Nyugdíj: 4, 1 százalékos emelés várható

A Fidesz szerint az idős emberek az egyik legnagyobb vesztesei a Gyurcsány-Bajnai-korszaknak. Iván László, a párt nyugdíjas tagozatának elnöke azután adott ki közleményt, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság keddi tájékoztatóján közölték: a 4,1 százalékos nyugdíjemelés mintegy 2 millió 657 ezer embert érint, és az átlagos emelés 3.452 forintot jelent.

Az inflációkövető nyugdíj mellett eltűnik a 13. havi nyugdíj, nőnek a rezsiköltségek, minden drágul, a szocialisták elveszik a fűtéstámogatást, "sőt az MSZP a jövő generációk nyugdíjának ellopását készíti elő a magánnyugdíjrendszer tervezett privatizációjával" - sorolta a fideszes szakpolitikus megjegyezve azt is, hogy évek óta csökken a nyugdíjak reálértéke.

Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója keddi sajtótájékoztatóján elmondta: korrekciós nyugdíjemelésben részesülnek azok, akik 1988 és 1990 között mentek nyugdíjba, ők - 267 ezren - 2 százalékos emelésben részesülnek, átlagosan 1.600 forintot kapnak. Négy százalékot kapnak korrekciós emelés címén az 1992 és 1995, valamint az 1997 és 1998 között nyugdíjazottak. Előbbi csoportba tartozók átlagosan 3.000, míg az utóbbiak átlagosan 3.123 forintot kapnak - ismertette Barát Gábor, hozzátéve, mindkét kifizetést januárban kapják meg az arra jogosultak.

A főigazgató beszélt a méltányossági nyugdíjemelési kérelmekről is, amelyek száma nőtt 2009-ben az előző évhez képest. Az adatok szerint a december közepéig beérkezett 165.814 méltányossági kérelemből 54 ezret teljesítettek, és a kérelmek "tükrözik" a regionális különbségeket. Árvaellátási kérelem meghosszabbítását több mint 1300-an kértek, amelyek felét tudták teljesíteni, egyéni segélyért megközelítőleg 86.600-an folyamodtak, ezekből 35 ezer embernek fizettek egyszeri, átlagosan 15.500 forintot. Úgynevezett krízistámogatásért mintegy 84.500-an folyamodtak, ezekből 73.377 kérelmet teljesítettek.

Barát Gábor emlékeztetett arra, hogy megszűnt a 13. havi nyugdíj, helyette bevezették a nyugdíjprémium intézményét. Ezt a kifizetést "összekötik" az ország gazdaságának növekedésével, így amennyiben a GDP 3,5 és 4,5 százalék közötti, akkor egyheti, 4,5-5,5 százalék közöttinél kétheti, 5,5 és 6,5 százalékos gazdasági növekedésnél négyheti prémiumot kapnak a nyugdíjasok. Az összeg maximum 80 ezer forint lehet és csak a korhatárt betöltötteknek jár majd.

A főigazgató úgy fogalmazott: a gazdaság mai helyzetét nézve erre az ellátási formára még várni kell, de alapvetően jó iránynak tartja azt, hogy a többletnyugdíj lehetősége "kézen fogva jár" a gazdasági növekedéssel.

Barát Gábor elmondta azt is, hogy a nyugellátásban részesülők két tájékoztatót kapnak, az egyiken az szerepel, hogy tavaly ellátási típusonként összesen milyen mértékű kifizetésben részesültek, a másik tájékoztatóban pedig arról kapnak információt az érintettek, hogy az emelés után 2010-ben mennyi lesz a havi járandóság.

A nyugdíjbiztosítási alap költségvetési egyensúlya tavaly "nagyjából" nullszaldós lett, ötmilliárd forintnyi a hiány az alapban, ami a háromezer milliárdos kasszánál a "hibahatáron belül van" - tette hozzá a főigazgató.