Nyugdíjkiegészítés: a kormánynak nem jósolni, hanem számolni kellene

A kiegészítő nyugdíjemelés évről évre jár. A kormány év elején állapítja meg ugyanis a nyugdíjemelés mértékét, de mindig alacsonyabb pénzromlással számol, mint amennyi az valójában lesz.

A magasabb infláció miatt a nyugdíjasok rosszabbul járnának, ezért a különbözetet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szep­temberben megjelenő, első nyolchavi inflációs adatai alapján utólag fizetik ki nekik. Csakhogy az idén a kabinet úgy számolt: hiába volt 5,2 százalék az infláció augusz­tusban, az év végére a pénzromlás mértéke 4,7 százalékra csökken. Így a januári 4,1 százalékos emelést most nem 1,1, hanem csak 0,6 százalékkal kell erre az évre visszamenőleg megfejelni.

Nem lehet eligazodni azon, hogy ki hogyan akarja számolni az emelést - mondta el a Blikknek Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. Pedig a törvény egyértelmű: az emelést a KSH augusztusi inflációs adataiból kell kiszámolni, és nem abból, amit a kormány jósol. Van, akik szerint még több pénz járna.

A nyugdíjasok több gyógyszert fogyasztanak, jövedelmük nagyobb részét fordítják lakásfenntartásra, így az áremelkedések is jobban sújtják őket - mondta Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek országos nyugdíjasszövetség elnöke. Szerinte ezért további 0,3 százalékos emelés illetné meg őket: ez majd 3.000 forint lenne csak az idei évre.

MTI/Blikk