Orbán: Vége a nagyvonalú munkanélküliségi juttatásoknak

Orbán Viktor a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak szerdán adott exkluzív nyilatkozatában leszögezte: a magyar kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hosszú távú átalakítását, amely kiadáscsökkentést is tartalmazni fog azért, hogy megerősítse az ország hitelességét a pénzügyi piacokon.

A miniszterelnök azt mondta: a kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját. Kijelentette: "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed" (a nyugdíjjárulékokból).

A nyilatkozatokból kiderült az is, hogy a második félévben a kormány csökkenteni akarja munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, és ugyanakkor közmunkát adni "legalább" azokban a körzetekben, ahol kevés a munkalehetőség.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI megkeresésére leszögezte: a gazdaság szereplői támogatják, biztatják a kormányt a miniszterelnök által bejelentett lépések kivitelezésében. Magyarázatként hozzátette: az Orbán Viktor által kilátásba helyezett intézkedések egybecsengnek a kamara által hosszú évek óta szorgalmazott szerkezeti átalakításokkal, amelyek feltételei a fenntarthatóságnak.

Az MKIK elnöke úgy vélekedett: a különadókból befolyó bevételek két évet adnak a kormánynak arra, hogy az átalakításokat elvégezze. Parragh László szerint a "kormány következetes, lépései pedig illeszkednek a gazdasági élet szereplői által elvártakhoz". Felhívta a figyelmet, hogy a munkára ösztönzést erősíteni kell, a munkanélkülieket, ha lehet, vissza kell terelni a munka világába. Az idén életbe lépett új adószabályok már elindították a folyamatot - fűzte hozzá azzal: további lépéseket kell tenni azért, hogy "érje meg dolgozni és nagyon ne érje meg nem dolgozni". Hangsúlyozta: ezek kemény intézkedések, de amely országok, köztük Szlovákia, meglépték ezeket, fenntartható pályára tudták állítani a gazdaságukat.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint az Orbán Viktor által bejelentett kiadáscsökkentő lépéseket a magyar vállalkozások és a multinacionális cégek is teljes mértékben támogatni fogják; a beharangozott ügyek jó üzeneteket hordoznak a vállalkozói világnak. Hozzátette: a közkiadások csökkentésével a vállalkozók adószintje csökkenhet, azzal pedig versenyképesebbé válhat a magyar gazdaság. Ha hosszú távon a közkiadások racionálisan mérsékelhetők, anélkül tehát, hogy nagyobb "fájdalmat" okoznának a társadalomnak, akkor nem lesz szükség a magyar vállalkozások jelenlegi mértékű befizetéseire - tette hozzá. Úgy fogalmazott: az Orbán Viktor által elmondottak filozófiája, miszerint az állampolgárok ne meneküljenek nyugdíjba, dolgozzanak és "ne egyék magukat tele" támogatott gyógyszerrel. Dávid Ferenc fontosnak tartja, hogy a kormány a lépéseket tárgyalja meg a szociális partnerekkel. A VOSZ főtitkára a részletekről szólva közölte: a nyugdíjszabályoknak azt kell szolgálniuk, hogy ne lehessen nyugdíjba menekülni, mindenféle kedvezményeket igénybe véve. A közkiadások csökkentése e kassza költségeinek visszafogásával támogatható - hangsúlyozta.

Gyógyszerkasszáról annyit mondott: szigorú és szűk körben kell fenntartani a gyógyszertámogatást, racionális gazdálkodásra kell kényszeríteni a gyógyszerkasszát. Dávid Ferenc kiemelte még: minden kormányzati intézkedésnek azt kell szolgálnia, hogy az állampolgárokat a munkahely közelébe próbálja terelni. Ezt szolgálja már az idei új személyi jövedelemadó-rendszer, de a "másik oldalon" változatni kell a segélyezés rendszerén is - hívta fel a figyelmet a VOSZ főtitkára.


A szakszervezetek tárgyalást sürgetnek

A szakszervezeti szövetségek egyetértenek a nyugdíjrendszer átalakításának szükségességével, de az MTI-nek választ adók úgy vélték a "politikai nyilatkozatokat" megelőzően a kormánynak először a szociális partnerekkel kellene egyeztetnie a kérdésben, mivel csak széles társadalmi konszenzuson alapuló változtatások hozhatják meg a várt eredményt.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nyitottak a vitára és várják az egyeztetést a reformokról, amelyekhez javaslataik is vannak. Orbán Viktor nyilatkozatából azonban az elnök szerint az is kiderül, hogy a tervezett intézkedéseket ismét a szociális partnerekkel történő egyeztetés nélkül fogják bejelenteni. Leszögezte azt is: a nyugdíjrendszer átalakítása olyan hosszú távra kiható kérdés, amelyről "nem politikai vitákat kell gerjeszteni, hanem valódi társadalmi konszenzuson alapuló döntést kell hozni".

Sürgősen el kell kezdeni a korkedvezményes rendszer átalakítását is - jegyezte meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjrendszernek fenntarthatónak és kiszámíthatónak kell lennie, amihez következetes kormányzati politika kell. A következetesség azonban gyakran nem érhető tetten a kormány intézkedéseinél Pataky Péter szerint, aki példaként azt említette, hogy miközben Orbán Viktor szavai szerint a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, éppen nemrég szavazott a parlament a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulásáról.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is a tárgyalást sürgette és a kormánytól megfontoltságot követelt. Úgy vélte, Orbán Viktor olyan programot jelentett be a külföldi sajtóban, amelyről először itthon és a társadalmi partnerekkel kellett volna megkezdeni a tárgyalásokat. "A kormány azonban fél tárgyalni a szociális partnerekkel, különösen a szakszervezetekkel" - mondta.

Borsik János hangsúlyozta, hogy a nyugdíj olyan horderejű kérdés, amelyet nem lehet csak úgy "odavetni". Ez egy olyan rendkívül összetett kérdés,a melyet nem lehet egyszerűen politikai nyilatkozatokkal kezelni - mondta.

Az egyeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke is. Hangsúlyozta, hogy a megszorító lépéseket a költségvetési egyensúly kényszere követeli meg. A kormány első intézkedéseivel ugyan a munkavállalók terheit nem növelte, mára azonban egyértelművé vált, hogy hozzá kell nyúlni a szociális rendszerekhez is, amivel egyértelműen rosszul járnak a munkavállalók.

A Munkástanácsok elnöke szerint a reformoknak kiszámíthatónak kell lenniük, a megszorító lépések bejelentésével együtt azt is meg kell mondani, hogy erre miért van szükség, és érdemi egyeztetést kell folytatni arról, hogy a tervezett intézkedéseknek milyen várható előnyeik és hátrányaik vannak és ezek hogyan teríthetők szét az érintettek között. Elmondta azt is: mint a munkavállalói oldal soros elnöke fontosnak tartaná, ha az érdekegyeztetés visszakerülne a megszokott mederbe. Ennek érdekében a szakszervezeti oldal a fontos kérdések napirendre vételét szorgalmazza, amelyről levélben tájékoztatta Czomba Sándor államtitkárt és Orbán Viktort.

Palkovics Imre megerősítette: nem változott az álláspontjuk, úgy vélik, hogy a nemzetközi pénzvilág "kizsigerelte a peremországokat", közöttük Magyarországot is, és most ennek az árát kell a magyar munkavállalóknak is megfizetniük.

Meglepőnek nevezte a miniszterelnök szavait Gaskó István, a LIGA elnöke, mivel mint mondta Orbán Viktor eddig a megszorítások ellen foglalt állást, sőt azzal nyerte a választásokat, hogy megígérte: a költségvetés egyensúlyát nem a társadalom terheinek növelésével biztosítja. Most azonban mégiscsak hozzáfog a kormány a megszorításokhoz, ráadásul társadalmi egyeztetés nélkül - vélte. Gaskó István szerint a hátralévő egy hónap alatt nem lehet ilyen mélyreható változtatásokat kidolgozni, amelyek az érdekeltek bevonása nélkül mérnek majd "súlyos csapást" az emberekre. Veszélyesnek tartotta a LIGA elnöke a munkanélküliek támogatásának szigorítását is a jelenlegi magas munkanélküliség mellett.