Orbán Viktor: Jövőre meg kell emelni a közmunkások bérét!
A kormányfő szerint fontos kérdés, hogy a vállalkozók létre tudnak-e hozni a jelenleginél versenyképesebb munkahelyeket.
Orbán Viktor a TV2 Tények című műsorában beszélt a járványhelyzetről és a gazdaságról. A kormányfő kijelentette: ki fogunk ebből a "nyomorúságból szabadulni", és addig pedig ki fogjuk bírni. Hozzátette: működni fog az egészségügy, működni fog a gazdaság és "nem fogunk hátralépni, megőrizzük az esélyét annak, hogy Magyarország a válságból megerősödve kerüljön ki".
Arról, hogy egy nagy nemzetközi hitelminősítő kedvezőbb rangsorolást adott Magyarország számára, azt mondta: örül a biztatásnak és minden jó jelnek, ugyanakkor egyetlen dologra kell összpontosítani, a munkahelyekre. Ha van munka, ha vannak munkahelyek, akkor lesz növekedés, jó hitelminősítés - hangsúlyozta Orbán Viktor. Adócsökkentés, beruházás, fejlesztés - foglalta össze a kormányfő politikájukat. Elmondta, a másik lehetőség, ha minden kötél szakad, akkor az az, hogy az állam is tudjon felvenni alkalmazásba embereket. Ez már kevésbé jó megoldás, de még mindig kenyeret és lehetőséget ad a családoknak. A harmadik, a hagyományos közmunka rendszere, ami nagyon messze van attól, ami fizetésben és munkavégzésben kívánatos lenne, de ha nincs más, az is jobb a semminél - közölte. A kormányfő mindenképpen szükségesnek látta a közmunkabérek emelését a következő év során.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy több ember dolgozik most Magyarországon, mint dolgozott januárban, illetve márciusban. Több mint 4,5 millióan végeznek munkát, ami választóvonal. Felidézte, hogy tíz éve, amikor a szocialistáktól átvették a kormányzást, 3,6-3,7 millióan dolgoztak, és az első választóvonal volt a 4 millió. Sokan nem hitték, hogy ezt el lehet érni, de megtörtént, és most az új varázslimit a 4,5 millió, amit átléptek - mondta. Megjegyezte: az ő fejében szerepel egy 5 millió munkahellyel rendelkező Magyarország, de ez nem a következő hónapok feladata.
Az igazi kérdésnek most azt tartotta, hogy a vállalkozók tudnak-e olyan új munkahelyeket létrehozni, amelyek versenyképesebbek, mint a jelenlegiek. A világban egy munkaerő-, gyártás-, kapacitás-áthelyezés, újraszervezés zajlik, ez egy verseny, amibe Magyarországnak be kell neveznie. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feladata, hogy ezt a nevezést beadja és fusson jól - mondta; egyúttal az esélyeket jónak tartotta.
Budapestről azt mondta: a főváros üzleti modellje a turizmusban és a vendéglátásban a külföldiekre épül, az itt szállodai szobát foglalók 93 százaléka külföldi, szemben Rómával, vagy Párizzsal, ahol ez 50-60 százalék. Aláhúzta, Budapestnek nincs olyan üzleti modellje, amivel a magyarokat hozná el a fővárosba és őket venné rá, hogy töltsenek el a fővárosban egy hétvégét. Mindenképpen változtatni kell ezen az üzleti modellen, akkor is, ha visszatér az élet a normál kerékvágásba - rögzítette a kormányfő.
Megjegyezte: mintegy kétezer milliárd forint maradt a családoknál és a vállalkozásoknál a hitelmoratóriummal, ami nagy segítség volt mindenkinek, illetve adót csökkentettek a vállalkozások számára. A kormány, amit lehetett, vidéken és Budapesten megtett - mondta, hozzátéve: nem ártana a rásegítés, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara javaslatainak irányvonalát érdemes lenne követni.
MTI
fotó: pixabay
Arról, hogy egy nagy nemzetközi hitelminősítő kedvezőbb rangsorolást adott Magyarország számára, azt mondta: örül a biztatásnak és minden jó jelnek, ugyanakkor egyetlen dologra kell összpontosítani, a munkahelyekre. Ha van munka, ha vannak munkahelyek, akkor lesz növekedés, jó hitelminősítés - hangsúlyozta Orbán Viktor. Adócsökkentés, beruházás, fejlesztés - foglalta össze a kormányfő politikájukat. Elmondta, a másik lehetőség, ha minden kötél szakad, akkor az az, hogy az állam is tudjon felvenni alkalmazásba embereket. Ez már kevésbé jó megoldás, de még mindig kenyeret és lehetőséget ad a családoknak. A harmadik, a hagyományos közmunka rendszere, ami nagyon messze van attól, ami fizetésben és munkavégzésben kívánatos lenne, de ha nincs más, az is jobb a semminél - közölte. A kormányfő mindenképpen szükségesnek látta a közmunkabérek emelését a következő év során.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy több ember dolgozik most Magyarországon, mint dolgozott januárban, illetve márciusban. Több mint 4,5 millióan végeznek munkát, ami választóvonal. Felidézte, hogy tíz éve, amikor a szocialistáktól átvették a kormányzást, 3,6-3,7 millióan dolgoztak, és az első választóvonal volt a 4 millió. Sokan nem hitték, hogy ezt el lehet érni, de megtörtént, és most az új varázslimit a 4,5 millió, amit átléptek - mondta. Megjegyezte: az ő fejében szerepel egy 5 millió munkahellyel rendelkező Magyarország, de ez nem a következő hónapok feladata.
Az igazi kérdésnek most azt tartotta, hogy a vállalkozók tudnak-e olyan új munkahelyeket létrehozni, amelyek versenyképesebbek, mint a jelenlegiek. A világban egy munkaerő-, gyártás-, kapacitás-áthelyezés, újraszervezés zajlik, ez egy verseny, amibe Magyarországnak be kell neveznie. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feladata, hogy ezt a nevezést beadja és fusson jól - mondta; egyúttal az esélyeket jónak tartotta.
Budapestről azt mondta: a főváros üzleti modellje a turizmusban és a vendéglátásban a külföldiekre épül, az itt szállodai szobát foglalók 93 százaléka külföldi, szemben Rómával, vagy Párizzsal, ahol ez 50-60 százalék. Aláhúzta, Budapestnek nincs olyan üzleti modellje, amivel a magyarokat hozná el a fővárosba és őket venné rá, hogy töltsenek el a fővárosban egy hétvégét. Mindenképpen változtatni kell ezen az üzleti modellen, akkor is, ha visszatér az élet a normál kerékvágásba - rögzítette a kormányfő.
Megjegyezte: mintegy kétezer milliárd forint maradt a családoknál és a vállalkozásoknál a hitelmoratóriummal, ami nagy segítség volt mindenkinek, illetve adót csökkentettek a vállalkozások számára. A kormány, amit lehetett, vidéken és Budapesten megtett - mondta, hozzátéve: nem ártana a rásegítés, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara javaslatainak irányvonalát érdemes lenne követni.
MTI
fotó: pixabay
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Így teszi le a névjegyét egy új vezető