Parragh: Több nő kellene vezetői pozícióba

A kamarai vezető szerint a kis- és középvállalkozói szektorban különösen fontos és hasznos lenne figyelni erre, hiszen itt dolgozik a foglalkoztatottak 98 százaléka. Szerinte az MKIK és a területi kamarák minden olyan kezdeményezés mellé odaállnak, ami az esélyegyenlőséget szolgálja, mert tapasztalatai szerint a nemi sztereotípiák leküzdésének pozitív hatása lehet a termelékenységre és a versenyképességre.

Az Európai Unió egyik alapelve a nemek közötti egyenlőség - szögezte le Bea Chityl, az EB képviselője. Úgy ítélte meg, hogy az elért eredmények ellenére még bőven van tennivaló. Az EU27-nél például a nők még mindig 15 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Emlékeztetett arra, hogy az alapelv minél teljesebb körű érvényesítése érdekében 2006 márciusában esélyegyenlőségi ütemtervet fogadott el az EU, ez 2010-ig kijelöli a tennivalókat.

Kezdje a változtatást az MKIK saját magán, hiszen elnöke, nyolc alelnöke és a területi kamarai vezetők zöme férfi - vetette fel Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, az EP nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának alelnöke. Javasolta, hogy vegyenek példát az Európai Parlamentről, ahol már a tagok legalább 30 százaléka nő. A résztvevők figyelmébe ajánlotta a norvég modellt is, ahol 30-40 százalékos a nők aránya egyes intézmények és cégek vezetésében.

Rauh Edit szakállamtitkár előadásában elmondta, hogy a tárca létrehozta az Egyenlő Bánásmód Hatóságot. Ez független szervezetként működik, s 90 nap áll rendelkezésére a panaszok kivizsgálására. Utalt a bolognai oktatási rendszer előttünk álló kihívására is: itt jövőre végez az első hároméves évfolyam, "majd meglátjuk, mit szól ehhez a munkaerőpiac".

Világgazdaság