Pénzmosásra csábítják az állástalan internetezőket

A brit Szervezett Bűnözés Elleni Ügynökség (SOCA) szerint a csalók különböző valós vagy kitalált címen keresnek nemzetközi közreműködőket banki műveleteikhez. A pénzek átutalásában segédkezők gyakran nem is sejtik, hogy a számlájukra fogadott és továbbküldött kisebb összegekkel pénzmosásban vesznek részt.

Hivatalos adatok szerint 2009 első felében 55 százalékkal emelkedtek az internetes bankolással kapcsolatos visszaélések, amelyek 39 millió font (11,6 milliárd forint) kárt okoztak.

Az internetes álláskeresőket valósnak tűnő, otthonról és internettel végezhető munkaajánlatokkal kecsegtetik. A csalók még valódinak tűnő munkaszerződést is küldenek, és csak annyit kérnek, hogy az áldozat számlájára érkező összegeket az átutalási jutalék levonásával továbbítsák külföldre.
A Get Safe Online internetes biztonsági portál felmérése szerint tízből kilenc álláskereső nem hallott még az úgynevezett money mule pénzmosási trükkről, amelynek lényege, hogy a csalók a rászedett netezők bankszámláin keresztül menekítik ki a különböző bűncselekményekből származó bevételeiket. (A bűnözői zsargonban a kábítószerárusok szállítóit nevezik mule-oknak; az angol szó amúgy öszvért jelent.)

Az ilyen tranzakciókban részt vevők közül vannak, akik tudják, hogy valójában mit is csinálnak, azt azonban már nem sejtik, hogy az akaratlanul elvégzett pénzmosással számláik zárolását kockáztatják, ráadásul az átutalt összegeket is vissza kell fizetniük.

A BBC hírportálján megjelent beszámoló szerint az online álláskeresők néhány lépés betartásával ellenőrizhetik leendő munkaadójukat. Fontos, hogy a hirdetésben megjelenő vállalatnak legyen telephelye, és a postai címe is megtalálható legyen. Végül, ha a munkaadó a munkavállaló bankszámla adataira kíváncsi, érdemes átugrani az adott állásajánlatot.