Pénztárszövetség: mindent úgy csinálunk tovább, mint eddig

Nagy biztonságra törekvés mellett nehéz lenne magas hozamokat elérni - így reagált Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este, a magán-nyugdíjpénztárakat ért politikusi bírálatok egyikére. A szakember kijelentette: bár most tizennégy hónapig nem érkezik tagdíj az egyéni számlákra, a pénztárak mindent úgy csinálnak majd, mint eddig. Ha pedig az állam megnyitja a visszalépés lehetőségét az állami rendszerbe és az emberek tömegesen visszalépnének, a kiürült pénztárakat felszámolják, az egyéni számlákon összegyűlt pénzeket a tagok után utalják.

Tizennégy hónap múlva átlagosan egy pénztári tag számláján száznegyvenezer forinttal kevesebb lesz, mert körülbelül ennyi egy átlagos időarányos tagdíj, ami most november elseje és jövő év december 31-e között nem folyik majd be a pénztárhoz - így summázta a járulékok határozott idejű visszatartásának következményét Lehoczky László.

A nyugdíjpénztárak ebben az időszakban is ugyanúgy fognak működni, mint eddig, minden kötelezettségüknek eleget tesznek, beszámolóikat eljuttatják a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a gazdálkodásukat követni lehet majd ez idő alatt is - válaszolt a Közbeszéd felvetésére Lehoczky László.

A miniszterelnök komolyan kritizálta a magán-nyugdíjpénztárakat, mondván, nem értek el olyan hozamokat az elmúlt években, ami elvárható lett volna - hangzott a Duna Televízió felvetése.

"A hozam olyan, hogy annál mindig lehet elvárási szinten jobbat elérni" - hangzott a reakció. Lehoczky László szerint két probléma áll fent, amit egyszerre még senki sem tudott megoldani. Egyfelől elvárás, hogy a befektetéseket - lévén szó nyugdíjról - a lehető legbiztonságosabban, akár kilencvenöt százalékban állampapírokban megtestesítve oldják meg. Másfelől pedig elvárnák a nagyon magas hozamot.

"Sajnos, a közgazdasági elmélet szerint sem szokott összejönni az, hogy alacsony kockázat mellett magas hozamot lehessen elérni" - mondta a pénztárszövetségi elnökségi tag.

Ami a nyugat-európaihoz képest magasabb működési költségekre vonatkozó kritikát illeti, Lehoczky László úgy reagált: a költség függ attól is, hogy milyen kötelezettséget írnak elő számukra. "Az, hogy egyéni számlát kell vezetni, hogy naponta ki kell számolni, az egyes portfólión mennyi a nettó eszközérték - ez sok informatikai és élőmunkát igényel. A költségeink között az is ott lesz, hogy tizennégy hónapig nem érkezik új működési költség. Ezt a korában elért megtakarításainkból fogjuk finanszírozni" -hangzott az érvelés.

Milyen hatása lesz a nyugdíjpénztárakra, ha megadják a lehetőséget a tagoknak az állami szektorba való visszalépésre, veszteség nélkül? Mit hozhat egy esetleges tömeges kilépés? - hangzott a felvetés.

"Ha egy pénztárnak nincsenek tagjai, akkor nincs pénztár sem" - reagált Lehoczky László. Összeomlástól azonban nem tart. "Elképzelhető, ha olyan rendszert teremtenek, hogy sokkal jobban megéri az állami rendszerbe visszalépni. Akkor visszalépnek a tagok, az ő pénzeszközeiket átutaljuk az állami rendszerbe, az üres pénztárat pedig felszámoljuk. De ez már nem okoz veszteséget a tagoknak semmiképpen" - nyilatkozta a pénztárszövetség elnökségi tagja a Duna Televízióban.