Problémák a szakképzési hozzájárulás körül

Máris módosítaná az Állami Számvevőszék a tavaly november végén elfogadott szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt, addig pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzésre fordítható támogatásai kifizetésének felfüggesztését javasolja. A számvevőszék legutóbbi jelentésében a hozzájárulás 2007-2010 közötti bevallását, felhasználását vizsgálta, és komoly hiányosságokat talált: 2009-2010-ben például a gazdasági társaságok évi 40 milliárd forinttal kevesebb járulékot vallottak be, mint amit a járulékalapjuk alapján kellett volna.

Az ÁSZ megállapította, hogy a többször módosított, átláthatatlan szabályozás tulajdonképp lehetővé teszi, hogy a szakképzési hozzájárulást ne csak szakképzés-fejlesztési célokra lehessen felhasználni, illetve a megfelelő ellenőrzési rendszer hiányában azt is, a hozzájárulásra kötelezettek a valósnál kisebb járulékösszeget valljanak be. Bár két szervezet is felelős a bevallások feldolgozásáért, egyik sem vizsgálja, hogy valamennyi hozzájárulásra kötelezett megfizeti-e a járulékot.

A jelentés szerint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek 2007-2010 között 123,6 milliárd forintot pénzbeli befizetéssel teljesítettek, 146,4 milliárd forintot pedig a törvényben biztosított 3 jogcímen költségként számoltak el. A költségelszámolás lehetőségének biztosításával azonban a vizsgált időszak egyes éveiben a pénzügyi forrásnak több mint a fele nem került be az állami költségvetés rendszerébe.

A vizsgált négy év alatt az összesen 270 milliárd forintra tehető szakképzési hozzájárulásnak mindössze a harmadát, 97,9 milliárd forintot fordítottak valóban szakképzési célok megvalósítására, gyakorlati képzés szervezésére. Az ÁSZ szorgalmazza, hogy a szakképzési hozzájárulási törvényből törölje az NGM a hozzájárulás költségelszámolási lehetőségét, és ezzel biztosítsa, hogy a járulék bekerüljön a költségvetésbe.

Napi Gazdaság