Reform a munkaerőpiacon: sokaknak fog fájni

Bár a kormány keddi ismertetéséből csak a reformcsomag alapelvei és határidői derültek ki, a mfor.hu igyekszik összefoglalni a különböző területeket érintő változásokat és próbálja számba venni a lehetséges konkrét intézkedéseket.

Jövőre 195, 2013-ban pedig további 18 milliárd forinttal javítaná kormány a költségvetés egyenlegét a foglalkoztatás és a munkaerőpiac reformjának köszönhetően. Ebben valószínűleg lesznek kiadáscsökkentések és bevételnövekedések is, a fő cél a rokkantnyugdíjasok visszaterelése a munkaerőpiacra és a munkanélküli segély jogosultsági idejének harmadára csökkentése.

Csak három hónapig jár majd a segély

Ahogy az mfor.hu már korábban megállapította, a Munkaerőpiaci Alap költségvetésén nehéz látványosan faragni, hiszen összesen 337,2 milliárd forint a büdzsé. Ezen belül a legnagyobb tétel az álláskeresési támogatások kifizetése, melyre 134,8 milliárd forint megy el.

A hírek szerint a Széll Kálmán Terv keretében a kormány a jelenlegi 270-ről 90 napra csökkenti majd a segély jogosultsági idejét, ezzel a 135 milliárdos összeg egy jelentős részét sikerülhet megtakarítani, azonban a tervezett 200 milliárdtól még messze leszünk. Emellett elképzelhető a foglalkoztatási és képzési támogatások idei 40 milliárdos keretének megvágása is, de ott sem lehet jelentősen faragni.

A rokkantak jelenthetik a megoldást

A hírek szerint a rokkantnyugdíjasok és a korkedvezményes nyugdíjak eltörése jelenthetik a megoldást a problémára. "Magyarországon ma sokkal kevesebben 3,8 millióan dolgoznak, mint ahány munkaképes lakosa van az országnak" - olvasható a Széll Kálmán Tervben. A kormány szerint az a probléma, hogy az államnak hitelt kell felvennie, mert a hiányzó munkahelyek miatt elmaradnak a bevételek, emellett a lakosság is eladósodik, mivel munka nélkül nem tud megélni.

A terv szerint mindenkinek munkát kell adni, aki képes dolgozni, ez pedig elsősorban a közmunkaprogramokkal oldható meg. A hírek szerint a kormány azt szeretné elérni, hogy a majdnem 350 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjasból legalább 100 ezret sikerüljön visszaterelni a munkaerőpiacra, ennek érdekében felülvizsgálják a minősítéseket. Sajtóhírek szerint ők is elsősorban közmunkákban vehetnének részt, melyekben akár magánvállalkozásoknál is elláthatnának fizikai állapotuknak megfelelő munkát. A kapott munkabér után azonban adót és járulékokat kellene fizetniük, ami jelentősen növelné a bevételeket.

Ha a százezer ember esetében átlagosan csak bruttó 80 ezer forintos munkabérrel számolunk, akkor is 100 milliárdos pluszbevételt jelentene az államkasszának a 7,5 százalékos munkavállalói és 3 százalékos munkaadói járulék. Csak éppen azok járnának rosszul, akik eddig ugyanennyi rokkantnyugdíjat kaptak adó- és járulékmentesen.

Széll Kálmán Terv

A kormánytól csak alapelveket és határidőket kaptunk, de az mfor.hu a korábbi tanulmányok és sajtóhírek, valamint a Széll Kálmán Terv alapján próbálja kitalálni a reformcsomag konkrét intézkedéseit. A tervek szerint az alábbi részekből áll majd a sorozat:

- közösségi közlekedés
- foglalkoztatás, munkaerőpiac
- nyugdíjrendszer
- oktatás
- egészségügy
- állami és önkormányzati finanszírozás
- államadósság csökkentő alap

A rokkantnyugdíjak mellett a korkedvezményes nyugdíjazás eltörlése hozhat pluszbevételt a kormánynak, hiszen így megszűnne az eddigi kivételes helyzetben lévő szakmák (rendőr, tűzoltó, katona stb.) kiváltsága, és másokhoz hasonlóan 65 éves korukig kellene dolgozniuk. A szakszervezetek máris tiltakoztak a tervezet ellen, azonban ha lesz elég akarat és politikai erő a kormányban, akkor ezzel a lépéssel is jelentősen növelheti adó- és járulékbevételeit.

Nem lehet több a segély, mint a fizetés

"Nem tartható fenn az a rendszer, az a gondolkodásmód, amely szerint a különböző jogcímeken járó támogatások összeadott értéke hasonló nagyságrendet érhetett el, mint a munkával megkereshető bér. Éppen ezért olyan szabályt alkotunk, amely maximálja a segélyek, különböző szociális juttatások összeadott értékét. Fontos, hogy ezen a területen tisztán lássunk, ehhez pedig tisztázni kell az állami és az önkormányzati segélyezési rendszer sokszor kusza viszonyait" - olvasható a tervben.

A fenti intézkedéseknek köszönhetően a jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási szintet, mellyel sereghajtók vagyunk Európában, tíz éven belül 70 százalékra emelné az Orbán-kormány. Mindezek mellett ha következetesen végrehajtják a csomagot, akkor összejöhet a tervezett 200 milliárd forint körüli egyenlegjavulás is.

Persze a foglalkoztatás terén kiadásokkal is kell számolnia a Széll Kálmán Tervnek, hiszen a közmunkák esetében a legtöbbször az állam vagy az önkormányzat lesz a munkaadó. A kormány szerint azonban jórészt olyan munkákat valósítanak majd meg, melyekre amúgy is szükség lenne, példaként a gátak, víztározók építését és a belvízelvezető csatornák kialakítását hozták fel.

Nagyot fordul a világ januártól

Az intézkedések ütemezése is szerepel a Széll Kálmán Tervben, ezek szerint az előbb említett közmunkák kivitelezési tervei július elejére készülnek el, ahogy addigra megszületnek majd az új közfoglalkoztatás alapjait jelentő jogszabályok is.

Szintén július elejére ígéri a kormány azt, hogy megalkotja az új rokkantnyugdíjazási rendszer részleteit, illetve létrehozza a szükséges intézményeket. Ezek után pedig az új rokkanttá nyilvánítások már a szigorúbb feltételek mellett történhetnek meg, illetve felülvizsgálhatják a korábbi minősítéseket. Erre a felülvizsgálatra jövő januárig adott magának időt a kormány, így 2012 elejétől gyökeres változások lehetnek, hiszen egyszerre több tízezer ember kerülhet vissza a munkaerőpiacra.

Reform a munkaerőpiacon: sokaknak fog fájni

Hogyan érdemes hatékonyan leváltani a járműflottát?

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Így készüljön a cég a járványokra - koronavírus, influenza

Így készüljön a cég a járványokra - koronavírus, influenza

Így zajlik a szervezeti evolúció a szemünk előtt

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló